Magyarországon két százalékponttal emelkedett a munkanélküliség az elmúlt évben, ami megegyezik a fejlett országok mutatóival, de van ahol még ennél is nagyobb mértékben romlott a helyzet - mutatott rá a miniszter.
  
A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól tartott miniszteri értekezleten a növekedés megindulásáról nem bocsátkoztak jóslatokba a tárcavezetők. Abban egyetértettek, hogy jövőre a munkanélküliség területén még emelkedés várható, a gazdasági kibontakozást 2011-re prognosztizálják. 
  
"Egyfelől pesszimistának tűnik az összkép, mert csak lassú javulásra számít mindenki, másrészt ez nem jelenti azt, hogy a kormányok passzívak lehetnének a foglakoztatási politika területén" - hangsúlyozta Herczog. Hozzátette: "minden hozzászóló az aktivitást emelte ki, el kell érni, hogy minél több ember térjen vissza a munkaerőpiacra és aktív legyen". 
  
Ehhez Magyarország ugyanazokat az eszköztárakat működteti, mint a fejlett tagországok: a munkahelymegőrzéshez a járulékok átmeneti csökkentését, a munkaidő csökkentésével összefüggő bértámogatásokat azért, hogy ne kelljen elbocsátani a foglalkoztatottakat, ami közös érdeke a munkáltatóknak és a munkavállalóknak - vélekedett a miniszter. 

A korai nyugdíjaztatást és a rokkantnyugdíjaztatást a munkanélküliség elleni harc legrosszabb eszközének tartják az OECD illetékes miniszterei, mert perspektívátlan és hosszú távon finanszírozhatatlan, ezért nem ajánlják - tette hozzá Herczog.