A leggyakoribb kínzások a munkahelyen
A munkahelyi erőszak – mobbing – az amerikai munkaerő-piacon is jelen van, 2007-ben a dolgozók harmada állította, hogy legalább egyszer már volt már negatív tapasztalata: inzultálták vagy kiborították. De mi minősül mobbingnak és mit lehet tenni ellene?
Az amerikai munkaerő-piacon jelen lévő, körülbelül 54 millió dolgozó egyharmada már szembesült a munkahelyi erőszak valamely formájával, 12 százalékuk pedig tanúja volt ilyesminek - ez derül ki abból a 2007-es felmérésből, amelynek eredményeit internetes oldalán a SmartLemming.com. is ismertette.
A felmérés szerint a munkahelyi erőszak négyszer gyakoribb, mint a zaklatás bármely más formája. Az amerikai munkavállalók az esetek 62 százalékában szándékosan figyelmen kívül hagyják a problémát, nem tesznek említést róla senkinek. A munkahelyi erőszak leginkább a vezető beosztásban dolgozók „fegyvere” (72 százalék), az esetek 52 százalékában pedig magas beosztásban tevékenykedők alkalmazzák. Az erőszak áldozatai leggyakrabban nők, sőt, az esetek 71 százalékában nők inzultálnak nőket. A felmérésből az is kiderül, hogy azok 45 százaléka, akik már átélték a mobbing bármely válfaját, folyamatosan görcsölnek, stresszesek, olyannyira, hogy ez már egészségüket is veszélyezteti. Az elszenvedőknek mindössze 3 százaléka dönt úgy, hogy vállalja a kellemetlenségeket és bíróság elé viszi az ügyét.
Melyek a munkahelyi erőszak leggyakoribb formái?
Szóbeli támadás: trágár, a másik ember méltóságát sértő kifejezések, szarkasztikus megjegyzések, fenyegetés, káromkodás
Sértő megnyilvánulások: a másik testi épségére irányuló fenyegetés (nyilvánosan vagy négyszemközt), megfélemlítés (tettekkel is), a másik megalázása, ellenséges megnyilvánulások
Tekintély ellen irányuló támadás: el nem ismert előléptetés, a felettes lenézése, más jó hírnevének bemocskolása, hitelrontás
A munka akadályozása: szabotázs, a kolléga munkájának aláaknázása
Egy éve adtunk hírt a brit Chartered Management Institute (CMI) elemző cég által készített felmérésről, melynek apropójául a munkahelyi terror országon belüli elharapódzása szolgált. A kutatást végző cég szerint a munkáltatók tehetetlenek, nem tudják megvédeni alkalmazottaikat, ezért ölt egyre nagyobb méreteket a munkahelyi erőszak. A CMI becslései szerint a brit gazdaságnak tetemes kárt okoz a mobbing: évente 100 millió munkanap és 13,75 milliárd fontos (4391 milliárd forintos) bevételkiesést. A tanulmány készítői szerint a brit munkavállalók kétharmada esett áldozatul vagy volt tanúja munkahelyi erőszaknak a felmérést megelőző három évben.
Nem könnyű meghatározni, hogy mi minősül munkahelyi terrornak, ezért a jogsegélynyújtás is bonyolult –nyilatkozta a témával kapcsolatban a hvg.hu-nak korábban Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke. „Ha valakit rendszeresen megalázó helyzetbe hoznak, megszégyenítenek, megfélemlítenek, akkor ez a zaklatás tényállásának felel meg az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint” – vázolta a helyzetet Demeter. Erről akkor van szó, ha az ember védett tulajdonságai - faji, nemi, felekezeti hovatartozás, életkor, nyelv, politikai nézet stb. - sérülnek, ezek ellen irányul a támadás.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítás új fogalmat vezetett be: a pszichoszociális kockázatot, amely a munkavállalót fenyegetheti. A törvényi megfogalmazás szerint: „a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága, idősödő munkaerő, a munka és magánélet egyensúlyának hiánya stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be” - írta a Magyar Közlöny 2007. évi 180. számában.
Mi lehet a megoldás?
Szakemberek szerint kulcsfontosságú, hogy jó kapcsolat legyen a vállalat alkalmazottai között, ha probléma merül fel, azt őszintén meg tudják beszélni. A zavartalan kommunikációt elősegítheti a céges fogadóóra bevezetése, amikor a vezető meghallgatja az alkalmazottak panaszát. Hasznos egy-egy a csapatépítő tréning, vállalati programok (sportesemények, kirándulás), egészségfejlesztő tevékenységek (konfliktus- és stresszkezelés). Természetesen nincs biztos recept arra, hogyan varázsolható élhető munkahely a vállalati aknamező helyére. Ha a fent említett alternatívák egyike sem eredményes - a munkahelyi terror továbbra is komoly törést okoz a dolgozók életében - vállalati munkapszichológus híján érdemes külső, a vállalat ügyeiben nem érintett személytől segítséget kérni.
