Az intézmények gyakorlati működéséért is felelős Európai Bizottság a hagyományoknak megfelelően nyolc nyugat-európai EU-tagország köztisztviselői bérátlaga, valamint a brüsszeli megélhetési költségek alapján maga kalkulálta ki, hogy az uniós alkalmazottaknak jövőre 3,7 százalékos béremelés járna. Ezt a javaslatot azonban a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk, márpedig a témáról a héten lefolytatott első kormányközi vitában a tagországok több mint fele elutasította. A kormányok arra hivatkoznak, hogy számos EU-tagországban bérbefagyasztásról vagy bércsökkentésről döntöttek a közszférában a válság okozta pénzszűke miatt.
  
Az alkalmazottak érdekképviselői a sztrájk mellett azzal is fenyegetőznek, hogy az Európai Bizottság közbenjárásával az uniós bíróság elé idézik a jussuk növelését akadályozó kormányokat. Erre egyébként egyszer már volt példa: 1972-ben, amikor az olajválság miatt született hasonló döntés Brüsszelben. A kormányokat képviselő tanács hamarosan még visszatér a témára. Az uniós átlaglakosság túlfizetettnek tartja a brüsszeli EU-alkalmazottakat, ez az egyik oka annak, hogy az EU-posztokra kiírt pályázatokra mindig sokszoros a túljelentkezés.