„Nem történt érdemi előrelépés a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát segítő diplomás-pályakövetési rendszer kialakításában” – így értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a diplomás-pályakövető rendszer (DPR) első három évét. Adataik szerint a felsőoktatási intézmények csupán 5-10 százaléka végez rendszeres pályakövetést, és azt sem egységes gyakorlat szerint. Pedig a felsőoktatási törvény 2006 márciusától kötelezi az intézményeket arra, hogy kísérjék figyelemmel a náluk végzett hallgatók diplomaszerzés utáni helyzetét, de ezen az úton nem lehet többet megtudni a diplomások karrierjéről, mint a törvény bevezetése előtt. „Az elvárás nem elég, kellett volna pénz is hozzá” – indokolta Kuti István, a Kecskeméti Főiskola oktatási rektorhelyettese, hogy jóllehet vannak információik egykori hallgatóikról, miért nincs még egységes pályakövetési rendszerük. Éppen e problémák miatt a kormány központi pályakövetési rendszer kiépítéséről döntött, a lapzártánkkor elbírálás alatt álló uniós pályázatból remélve hozzá forrást.

Az Új Magyarország fejlesztési terv egyik kiemelt projektje keretében közel harminc intézményben tudnak majd 2010-től minőségi pályakövetést végezni. A pályázat előkészítésekor helyzetelemzést végzett, DPR-ért felelős Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. körképe kedvezőbbre festi az ÁSZ által vázolt képet, de van min javítani. A nyilvánosan elérhető dokumentumok és 49 felsőoktatási intézmény összesen több mint 160 karának személyes megkeresése alapján készített tanulmány szerint a felmért intézmények 90 százalékában legalább előkészítés alatt áll a pályakövetés. Ahol nem, ott ezt egyrészt a végzősök csekély számával indokolták, más helyen – például a Színház- és Filmművészeti Egyetemen – arra hivatkoztak, hogy a legtöbb esetben ők e nélkül is követni tudják diplomásaikat.

© Végel Dániel

Az egyetemek-főiskolák közel felében a karrierirodák koordinálják a pályakövetést – derül ki az elemzésből –, s elsősorban az egykori hallgatók elhelyezkedésére és képzésük értékelésére fokuszálnak. A kutatócsoportok vizsgálatai gyakran kitérnek egyéb témákra is, például a családra, életútra, lakhatásra és a fogyasztói szokásokra. Az adatokat majdnem mindenhol kérdőívek segítségével gyűjtik, ezek terjedelme és tartalma igen változatos: a legrövidebb alig tíz, a leghosszabb pedig száznál is több kérdést sorolt fel. Az űrlapokat a legtöbb intézménynél online küldik ki, közel ugyanennyi helyen postázzák, csupán néhány helyen kérdeznek személyesen vagy telefonon, illetve alkalmaznak vegyes módszert. A kutatások sikere nagyban függ a megkérdezettek válaszadási hajlandóságától is, a vizsgált intézményekben ez 16 és 40 százalék között mozgott.

Egykori hallgatóikat általában azok az egyetemek és főiskolák tudták jobban elérni, ahol megfelelő kötődés alakult ki az alma materhez. Ez a tapasztalatok szerint nagymértékben függ az alumni- (öregdiák-) rendszer meglététől és annak szolgáltatásaitól. A vizsgált intézmények közül 33-ban működik valamiféle öregdiák-szervezet, ami általában egy külön honlapot, öregdiák-találkozókat, alumniújságot, állásközvetítést és karrier-tanácsadást jelent.

A pályakövetési felmérések eredményei csak részben nyilvánosak, a legtöbb intézmény csupán belső körben teszi hozzáférhetővé őket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) viszont minden kutatás nyilvános és interneten elérhető. Közlékenységük nem ok nélküli: a 2008-as felmérés szerint a BME-n végzettek 65 százalékának a diplomaszerzés után egyetlen hónap elég volt a munkába álláshoz, ráadásul az országos átlaghoz képest jobban, átlagosan bruttó 393 ezer forintot keresnek, a munkanélküliek aránya mindössze 0,6 százalékos volt.

A BME-n 11 éve végezték az első komolyabb pályakövetési felmérést, ki akarták deríteni, mennyi igazság van abban, hogy nincs szükség mérnökökre, mert az országban nincs is igazi ipar. „Pályázaton nyert pénzből végeztük el az első, úgynevezett beválásvizsgálatot a mérnököknél” – mesélte a kezdetekről Szabó Imre, a Műegyetem Diákközpontjának vezetője. 1997 óta minden évben február és május között, a végzés után egy évvel, négyoldalas, önkitöltős kérdőívben kérdezik meg friss diplomásaikat a munkaerő-piaci helyzetükről, és arról, mennyire érzik hasznosnak egyetemi tanulmányaikat. Négy éve már a diplomát követő második évben is megkérdezik volt hallgatóikat. Némileg árnyalja a képet, hogy a tavaly megkeresett 1667 végzettből 311-en küldték vissza a kérdőíveket. A legrosszabb évben a megkeresett öregdiákok csupán 18 százaléka válaszolt, és általában 25-30 százalékuk szokott. „A beérkezett mintát azonban súlyozzuk, és így reprezentatívvá tesszük” – hangsúlyozta Szabó.

Évtizedes múltja van a pályakövetésnek a Budapesti Corvinus Egyetemen is, habár az egyetem mind a hét karára és valamennyi hallgatójára kiterjedő pályakövetési rendszer csak 2006-ban indult. Azóta viszont évente megismétlik a nappali tagozaton végzettek körében, két évvel a diplomázás után az online kérdőíves felmérést, amire telefonos adatkéréssel is rásegítenek. A Corvinuson 30–38 százalékos a válaszadás, a reprezentativitás biztosított, és nagyszámú mintával dolgoznak. Szakmai előmenetelükről, az egyetemi évekről, a képzésről alkotott véleményükről faggatják volt hallgatóikat.

Önkitöltős kérdőívet használnak az International Business Schoolban (IBS), ahol négy éve követik hallgatóik karrierjét. Az IBS-en évente minden, az iskola alumni-honlapján regisztrált volt hallgatónak elküldik a kérdőívet, amelyben többek között a végzettek szakterületéről, pozíciójáról és fizetéséről kérdeznek. „Így lesznek összehasonlítható és a változásokat követő adataink” – indokolta lépésüket Ránki Zsuzsanna, a főiskola vállalati kapcsolatok központjának és karrierirodájának vezetője, hozzátéve: volt hallgatóiknak nagyjából a fele regisztrált eddig, a felmérésben pedig legutóbb 143-an vettek részt. Az eredményeket az IBS nyílt napjain ismertetik és e-mailben a megkérdezettek is megkapják. Külső érdeklődő viszont csupán annyit tudhat meg ezekről az iskola honlapján, hogy a tavalyi felmérések szerint végzettjeik átlag bruttó havi jövedelme 452 ezer forint, ehhez átlag évi 564 ezer forint juttatást kaptak, és a hallgatók 87 százaléka a diplomaszerzést követő fél éven belül elhelyezkedett.

PÁLMAI ERIKA