Mit keres a feszület az osztályteremben?

„Négy évig Görögországban jártam iskolába, ez pont az általános iskola felső tagozatára esett. A mi családunk nem kifejezetten vallásos, bár a testvéreim és én is meg vagyunk keresztelve” – meséli a most 18 éves Zsófia. „Először nagyon furcsa volt, hogy az évnyitón papok szentelik fel a tantermeket, és minden reggel közösen imádkozik az évfolyam. Én nem tudtam még görögül imádkozni, és nem éreztem volna szívből jövőnek az sem, ha a többiekkel együtt keresztet vetek ima közben. Ezért megkértem az osztályfőnökömet, hogy nekem ezt ne kelljen csinálni. Nem volt belőle gond.”

Nem Görögország az egyetlen hely Európában, ahol a világi iskolákban is kötelező hittanoktatás van. Németországban például a Szövetségi Alkotmány megszabja, hogy az állami iskolákban is kell vallást oktatni, és ugyanez a helyzet Dániában is. Igaz, a hittananyagot nem az egyházak állítják össze és hagyják jóvá, hanem a parlament, hasonlóan a többi tantárgy anyagához. Nagy-Britanniában is vallási tájékoztatási kötelezettsége van a világi iskoláknak. Ezekben az országokban az is közös, hogy – bár a vallással foglalkozó órákon kötelező a jelenlét és vizsga is van belőle – a hitéletben való részvételről mindenki maga dönt. Más szóval, a diákok következmények nélkül képviselhetik ateista világnézetüket, és semmilyen egyéb előírás nem vonatkozik rájuk, túl azon, hogy a vallással foglalkozó tananyagot sajátítsák el, éppúgy, mint a történelmet vagy a fizikát. Hogy a világ más országaiban hogyan viszonyulnak a vallási jelképekhez az iskolákban, elolvashatja az eduline.hu-n.