A 16 európai ország 23 ezernél több dolgozójának részvételével készült tanulmány készítői megállapították, hogy az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban. Kisebb hatása mutatkozott Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban és egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban. "A középkorú európaiak jelentős hányadát érinti a munkahelyi bizonytalanság, ami együtt jár a rossz egészségi állapot kockázatának növekedésével az elemzésben szereplő legtöbb országban" - írták a kutatók a Social Science and Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A munkahelyi bizonytalanság és a rossz egészségi állapot kockázata közötti kapcsolat független volt a nemtől, képzettségtől és családi állapottól. Mivel a jövedelem teszi ki egy átlagos európai család bevételének 70 százalékát, ezt tartják egy állás legfontosabb jellemzőjének a legtöbb európai országban. A munkavállalók Dániában, Hollandiában és Svédországban rangsorolták csak a munkatársakkal való kapcsolatot a munkahelyi biztonság fölé. "Tekintve, hogy a munkahelyek bizonytalansága vélhetően növekszik, amint a munkaerőpiac egyre inkább globalizálódik, a kormányoknak és a szakszervezeteknek figyelmet kellene fordítaniuk a munkahelyi bizonytalanságra és annak közegészségügyi következményeire" - tették hozzá a kutatók.