A rátermett, beosztottak szemében elismert és megbecsült vezetőnél két tulajdonság elengedhetetlen: a felelősségvállalás, hogy nemcsak a cég, de az alkalmazottak iránt is elkötelezett (nyitott a problémák megoldására); és legalább ennyire fontos a tekintély, a hatalom kifejezése. A karizmatikus, hiteles vezető a vállalat motorja. A Forbes.com a férfi és a női vezetők megnyilvánulásait, testbeszédét tanulmányozva összegyűjtött néhány jellemzőt, amely a női vezetőt az alkalmazottak szemében „gyengévé”, kevéssé megbízhatóvá teszi. Ezekből válogattunk.

Szapora bólogatás

A bólintás finom jelzés, mellyel kifejezzük, hogy figyelünk arra, aki beszél hozzánk, követjük gondolatmenetét, egyúttal arra bíztatjuk, hogy folytassa mondandóját. A gyakori bólintással – amit kiválthat izgalom, unalom vagy a tehetetlenség érzése, attól függően, miről beszél partnerünk - azonban éppen ellenkező hatást érhetjük el: önkéntelenül vagy tudatosan azt sugallhatjuk, hogy túl akarunk lenni a beszélgetésen, gondolatban már máshol járunk. Női vezetők esetében a szapora bólogatás tekintélyvesztéssel járhat, arra utalhat, hogy inkább a másikra hagyja a dolgot, ha úgy érzi, kellemetlen helyzetbe került, vagy egy őt nem érdeklő kérdés merült fel. A bólogatás helyett jobb rövidre zárni a dolgot: ha a másik túl bő lére ereszti mondanivalóját, pár udvarias szóval szakítsuk félbe, vagy célratörő kérdésekkel lendítsük tovább a beszélgetést.  

 Fizikai jelenlét

sxc.hu

Ahhoz, hogy a vezető – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi – éreztesse hatalmát, tekintélyét, teljes testi valójában jelen kell lennie. Ha egy megbeszélésen vagy üzleti találkozón a cégvezető összehúzza magát, kezét az ölébe ejti, fejét lehajtja, testbeszédével azt sugallja, hogy valójában nincs is ott, az alkalmazottak, üzletfelek egy idő után figyelmen kívül hagyják megnyilvánulásait. De tekintélyéből mindenképpen veszíteni fog. Egyenes tartás, szemkontaktus és határozott, de nem arrogáns viselkedés a sikeres tárgyalás záloga. Hogy a vezető tisztában legyen saját helyzetével – hogy mit várnak tőle – és pozíciójának megfelelően viselkedjen.

Nőies megnyilvánulások stresszhelyzetben

Nyomás alatt testbeszédünkkel sokat elárulhatunk lelkiállapotunkról: belső feszültségünkről mesél az ujjtördelés, a hadonászás, ülő helyzetben a doboló láb vagy ujjak. Nőknél kellemetlen helyzetben előjöhet a hajtekergetés, mint stresszlevezető tevékenység, a ruhagyűrögetés, vagy az ékszerekkel való játszadozás. Ha hajlamosak vagyunk rá, hogy bizonytalanságunkban póttevékenységet folytassunk, tudatosan figyeljünk mozdulatainkra. A nők arra is hajlamosak, hogy egy-egy helyzetben öntudatlanul is kinyilvánítsák érzelmeiket: egy együttérző kézmozdulattal vagy egy sajnálkozó pillantással. Mindennek megvan a maga helye, ám érdemes mérlegelni, hogy vezetőként milyen, személyes jellegű megnyilvánulásokat engedhetünk meg magunknak.

Túl sok a mosoly? A „köszönöm”?

A mosoly pozitív megerősítés: egyetértést, megértést, szimpátiát sugároz, ám a vezető, aki túl sokat mosolyog – és még a nehéz helyzetekben sem lankad jó kedve – veszít hitelességéből. Az üzleti tárgyalásokon érdemes csínján bánni a „mosolytárral”, hogy a partnerek ne vonhassák kétségbe szándékaink komolyságát. Hasonló a helyzet a köszönetnyilvánítással. Azzal, hogy a másiknak megköszönünk valamit, jelezzük, hogy nyugtáztunk egy gesztust, elfogadtuk a segítséget és díjazzuk is. A gyakori köszöngetés azonban azt a látszatot keltheti, hogy a másik lekötelezettjei vagyunk. Vezetők esetében érdemes elkerülni ezt a csapdát. Egy egyszerű köszönöm legtöbbször úgyis többet ér, mint a hosszas hálálkodás.

Türelmes várakozás

Míg a vezető pozíciót betöltő férfiak az üzleti vagy céges tárgyalásokon, megbeszéléseken gyakran – legalábbis a nőknél gyakrabban - félbeszakítják beszélgetőtársukat, ha kérdésük/kétségük támad, vagy éppen kíváncsiak a részletekre az éppen terítéken lévő témával kapcsolatban, a vezető pozíciót betöltő nők többsége hasonló helyzetben kivárja az alkalmas pillanatot, amikor a beszélő egy lélegzetvételnyi időre elhallgat. Nem szerencsés, ha valaki állandóan a másik szavába vág és pozíciójából adódóan mindig megpróbálja irányítani a beszélgetést, ám tudni kell, egy adott pillanatban hogyan jelezhetjük finoman, hogy hozzászólnánk a témához.