Diploma után: amikor a papír semmit nem ér

Egy nemrégiben napvilágot látott brit felmérésből – melynek során ezer friss diplomást kérdeztek meg – kiderül, hogy az egyetemről vagy főiskoláról 2010-ben kikerülő pályakezdők 35 százaléka jelentkezik valamilyen mesterképzésre vagy felsőfokú szakképzésre Nagy-Britanniában ahelyett, hogy azonnal megpróbálna elhelyezkedni. Abban bíznak ugyanis, hogy így növelhetik munkaerő-piaci esélyeiket. Pár hónapja arról számolt be a brit média, hogy körülbelül hetven friss diplomás jelentkezik egy állásra Nagy-Britanniában, a pályakezdő álláskeresők száma 2008 óta megduplázódott.

A felsőfokú képzésben résztvevők késleltetett munkaerő-piaci aktivitása mellett egy másik trend is érezteti hatását: a brit fiatalok egy része az érettségi után nem tanul rögtön tovább, hanem kihagy egy-két évet és azonnal állást keres. A helyzetről korábban a Guardian című brit lap is beszámolt egy 19 éves fiú átlagosnak mondható történetét ismertetve, aki tanulmányi hitel és a felvételi procedúra helyett a mielőbbi pénzkeresés mellett döntött.

Túry Gergely

A diploma utáni továbbtanulásnak megvannak a buktatói, ezzel a legtöbb személyzetis és munkaadó egyetért. Minél később tör be a friss diplomás a munkaerő-piacra, annál később szerzi meg a szükséges szakmai tapasztalatokat, amelyek egy-egy állás betöltéséhez elengedhetetlenek. A munkaadók többsége az egy-két éves szakmai gyakorlatot többre becsüli - és meg is követeli -, mint a plusz papírt. A 2009-es őszi HVG Állásbörzén végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a kiállítók fele elsősorban idegen nyelven is beszélő, gyakorlott friss diplomásokat keresett, akik megszerezték a megfelelő jártasságot szakterületükön. (Az elvárások munkakörönként változnak.)

Itthon azonban sokaknál már a papír megszerzése is nehézségekbe ütközik: idén a végzős diákok harmada nem kapta meg diplomáját, mert nem tette le a felsőoktatási intézmény által előírt egy, vagy két nyelvvizsgát. Mint azt Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára a Népszabadság hétfői számában nyilatkozott: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, itt a nyelvvizsga hiánya miatt a diákok fele nem kapta meg a végzettségét igazoló okmányt.

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők körében idén a turizmus-vendéglátás, valamint a gazdálkodás és menedzsment volt a legnépszerűbb. Ezt követte a jogász, a mérnök-informatikus képzés, majd a pénzügy és számvitel.