Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az üdülés jó alkalom arra, hogy megszabaduljunk a munkahelyi stressztől, mégis világszerte csak a munkavállalók kétharmada veszi ki az összes szabadságát. A magyaroknak nem kell szégyenkezniük: az előkelő harmadik helyen végeztek - derült ki a Reuters brit hírügynökség és az Ipsos közös felméréséből.
A 24 országban mintegy 12 500 ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint leginkább a franciák élnek a szabadság adta előnyökkel: 89 százalékuk használja el összes pihenőnapját. A második helyen az argentinok állnak 80 százalékkal, a magyarok 78 százalékkal bronzérmesek, a negyedik helyen a britek és a spanyolok osztoznak 77 százalékkal.
A sereghajtók a japánok: mindössze 33 százalékuk veszi igénybe teljes szabadságát. Alulról a másodikak a dél-afrikaiak és az ausztrálok 47 százalékkal, majd a dél-koreaiak következnek 53 százalékkal és az Egyesült Államok munkavállalói 57 százalékkal.
"Számos oka van annak, hogy az emberek miért nem használják fel szabadságukat, de a leggyakoribb az, hogy úgy érzik, kötelesek dolgozni és munkájukat más fontosabb dolgok, például az egészségük és jó közérzetük elé helyezik" - mondta John Wright, az Ipsos nemzetközi vélemény- és piackutató intézet alelnöke. "A dolgozóknak nem szabadna elfelejteniük, hogy a temetők tele vannak nélkülözhetetlen emberekkel" - toldotta meg.
Wright szerint népességstatisztikai szempontból gyakorlatilag nincs különbség a jól és rosszul keresők pihenési szokásai között: világszerte a magas és alacsony keresetűek mintegy kétharmada kiveszi teljes szabadságát. A korosztályok között is csak kis különbség mutatkozik: az 50 felettiekhez képest az ifjabb munkavállalók közül valamivel többen nyilatkoztak úgy, hogy igénybe veszik az összes pihenőnapjukat. A vállalkozóknak, magas rangú vezetőknek és döntéshozóknak ugyanakkor csak 60 százaléka mondta azt, hogy kimeríti teljes szabadságát.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.