Valószínű, hogy nem egyedi az eset, amikor egy céges rendezvényen, vagy egy wellness hétvégén csapatépítés címszó alatt a főnök szobára kíván menni – vezetői hatalmát kihasználva – csinos alkalmazottjával. Zavarba ejtő, miként az is, amikor egy rendezvényszervező cég asszisztensét a legnagyobb szponzor nézte ki magának és az ügyvezető igazgatón keresztül próbálta becserkészni. A lány természetesen elutasította az ajánlatot, és nem lett belőle gond. Akadnak azonban olyan helyzetek, amikor megfélemlítő környezetben a zaklatott fél új munka után kényszerül nézni.

Sipos Márta munkajogász és Wirth Judit, a Nők a Nőkért Egyesület (NANE) munkatársa azt nyilatkozta korábban az InfoRádiónak, hogy Magyarországon nincs jogi meghatározása a szexuális zaklatásnak. A szexuális zaklatás – mint kifejezés – egyetlen jogszabályban, az egyenlő bánásmódról szóló törvényben szerepel, ott is csak érintőlegesen. A definíció azonban hiányzik, márpedig amit nem definiálnak a törvényben, azt nehéz büntetni. A törvény tehát csak az emberi méltóságot sértő magatartást tekinti zaklatásnak, amelynek megannyi változatát ismerjük. "Nem veszi figyelembe a jog, ha az illetőt csak zavaró módon bámulják, viccelődnek, megalázzák fizikuma miatt. Pedig ezek pontosan kimerítik az emberi méltóság megsértésének fogalmát" – idézte a HRportál a munkajogászt.

Mivel nem elég konkrét a jogszabály, nehéz a bizonyítás, és a dolgozók tartanak a megtorlástól, így kevesen mennek bíróságra és a magyar szerveknek nincs kialakított eljárási rendjük a szexuális zaklatások esetében. Sipos Márta szerint, ha az ügy el is jut a bíróságig, csak akkor születik elmarasztaló ítélet, ha a sértettet konkrét hátrány éri.

Tartalmi partnerünk a HRportál. A teljes cikket itt elolvashatja.