szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A G20 országokban tavaly 1,7 százalékos volt az átlagos, havi béremelkedés. Magyarországon viszont a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek 2009-ben - derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentéséből. Áttekintettük, hogyan alakultak a bérek a válság hatására a régióban.

Az 1930-as nagy gazdasági válság óta 2008 és 2009 a legrosszabb év volt a munkaerő-piacon: összesen 210 millió ember veszítette el állását - áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális jelentés a bérekről 2010/2011 – bérpolitikák a válság idején című jelentéséből. A készítők 115 ország 1,4 milliárd munkavállalójának adatait vizsgálták, hogy kiderüljön, miként alakultak a reálbérek és a fizetési trendek a válság idején világszerte. Az elemzésből kiderül, hogy a munkanélküliség globális szinten 5,7 százalékról (2007-es adat) 6,4 százalékra nőtt két év alatt. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy míg 2007-ben közel 178 millió munkanélkülit regisztráltak világszerte, addig 2009-ben már 206,7 millió állastalant tartottak nyilván. A rohamosan romló munkanélküliségi mutatók mellett a fejlődő és a gazdaságilag elmaradottabb országokban is gondot okozott a munkaórák és a reálbérek csökkenése.

Az ILO jelentése szerint az átlagos havi bérek növekedése a G20 országokban 2,8 százalék volt 2007-ben, egy évvel később viszont már csak 1,5 százalék, míg 2009-ben 1,7 százalék, vagyis a két évvel ezelőtti visszaeséshez képest tavaly nem történt jelentős javulás. Az adatok régiónként és földrészenként eltérőek - hangsúlyozza a szervezet - kiemelve, hogy Kína kivételt képez, az ázsiai országban ugyanis a bérek - az IMF fogyasztói árindexe alapján - 13,1 százalékkal nőttek 2007-ben, 11,7 százalékkal 2008-ban és 12,8 százalékkal 2009-ben. Ennek ellentmond, hogy a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves átlagos bérnövekedés a kínai magánszektorban csak 6,6 százalékkal nőtt tavaly, vagyis a gyarapodás korántsem olyan kiugró, mint ahogy jelezték. Mindenesetre árulkodó, hogyha Kínát kivesszük a vizsgált országok közül, akkor az átlagos bérnövekedés 2008-ban globális szinten csak 0,8 százalékos, 2009-ben pedig 0,7 százalékos volt.

©

A bérek emelkedtek, de az infláció pusztított

Az ILO elemzése szerint 2008-ban a vizsgált országok 73 százalékában, 2009-ben pedig 80 százalékában pozitív irányba mozdult el a bérmutató. De hogyan lehetséges ez? A nominál bérek 2008-ban ugyanolyan dinamikusan nőttek, mint a válság kirobbanását megelőző években, ám a magas infláció a legtöbb országban lenyomta a reálbéreket. Míg Kelet-Közép-Európában 2007-ben 6,6 százalékos volt a reálbéremelkedés átlagos mértéke, 2008-ben már csak 4,6 százalékos, s egy évvel később már  0,1 százalékos csökkenést regisztráltak. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában ennél is rosszabb a helyzet, a reálbér csökkenés 2,2 százalékos volt tavaly, míg egy évvel korábban még 10,6 százalékos növekedést jeleztek.

Az Eurostat munkaköltség indexén (Labour Cost Index) alapuló számítások szerint a nominálbérek a közszférában jóval dinamikusabban emelkedtek, mint a magán- vagy a pénzügyi szektorban, legalábbis 11 európai országban, ám a jelentés készítői kiemelik: egyelőre nem lehet számszerűsíteni, hogy szektoronként mekkora kiesést okozott a válság, mert a vizsgált országoknak csak egy része készít ágazati kimutatást a reálbérek alakulásáról.

Mi a helyzet nálunk?

Tény, hogy a régióban Lengyelországhoz mérve nem állunk túl jól a reálbérnövekedésben: míg a lengyelek tavaly 3 százalékos növekedést jeleztek, addig Magyarországon a 4 százalékos inflációnak és a nominálbérek befagyasztásának köszönhetően 3,5 százalékos csökkenést regisztráltak. Ukrajnában pedig drámaian változott a helyzet: két éve még 7 százalékos növekedést jeleztek, tavaly viszont már 9 százalékos csökkenést. Oroszországban is egyik évről a másikra romlott a mutató: 2008-ban 12 százalékos reálbér növekedésről számoltak be, 2009-ben viszont már 3 százalékos csökkenésről érkezett hír.  

Hogyan alakultak a minimálbérek a válság idején?

Az elmúlt két évben a minimálbéreket a legtöbb, felmérésben résztvevő országban felülvizsgálták, tekintettel a válságra. 2009 júniusában az ILO kezdeményzésére 183 ország kormánya egyezett bele, hogy az állások megtartását is célul kitűző Global Jobs Pact-et alapul véve átgondolják a minimálbér-emelést, hogy a létminimumon élők kilátásai is javuljanak, vagy legalábbis ne legyenek rosszabbak. Végül az országok 50 százaléka igazította ki a minimálbéreket. Európában jóval kedvezőbb volt a helyzet e téren, mint például Ázsiában: míg Közép-Kelet Európában 18 ország közül mindössze 3 nem emelte a minimálbért, addig Ázsiában a vizsgált 21 ország közül csak 11 döntött az emelés mellett. Kína példul befagyasztotta  aminimálbért, legalábbis 2009 végéig.

  Minimálbérhelyzet (euró/hó)

 

2007

2008

2009

Lengyelország

244.32

313.34

307.21

Franciaország

1254.28

1280.07

1321.02

Spanyolország

665.70

700.00

728.00

Írország

1402.70

1461.85

1461.85

Szlovákia

220.71

241.19

295.50

Románia

115.27

138.59

149.16

Csehország

291.07

300.44

297.67

Bulgária

92.03

112.49

122.7

Belgium

1259.00

1309.60

1387.50

Forrás: Eurostat

De mi a helyzet nálunk és a környező országokban? Az Eurostat minimálbérekről készített felméréséből kiderül, hogy Magyarországon az elmúlt években nem történt jelentős változás e téren: 2007-ben 260 euró, 2008-ban közel 272 euró, 2009-ben pedig 268 euró volt a minimálbér. (2007-ben 65 500 forint, 2008-ban 69 000 forint, 2009-ben 71 500 forint, 2010-ben 73 500 forint, 2011 január elsejétől pedig 78 ezer forint lesz.) A lengyelek ugyan 2007-hez képest 2009-re feltornázták a minimálbért 307 euróra, ám ha azt vesszük, hogy tavaly már 313 eurónál jártak, az emelkedés mégsem jelentős. Nálunk is rosszabb helyzetben vannak a románok - náluk tavaly 149 euró volt a minimálbér - valamint a bolgárok, havi 122 euróval. A cseheknél és a szlovákoknál 2009-ben közel 300 euró volt a minimálbér.

A jelentés szerint a válság bérekre gyakorolt általános rövid távú hatását számos tényező befolyásolja, ilyen többek között a termelékenység és a bérek növekedése közötti egyre mélyülő szakadék. „A stagnáló bérek komoly szerepet játszottak a válság előidézésében és sok gazdaságban továbbra is lassítják a talpraállást” – összegezte az eredményeket Juan Somavia, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója, hozzátéve, hogy a makrogazdasági döntéshozóknak a foglalkoztatásra és a bérmegállapításra kell koncentrálniuk, hogy erősítsék a gazdaság beindulását és megoldást találjanak a hosszabb távú társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekre.

ESG: Iránytű vagy divatos marketingtrükk?

ESG: Iránytű vagy divatos marketingtrükk?

Rendületlenül erősödik a forint - egyelőre

Rendületlenül erősödik a forint - egyelőre

FAZ: Az EU az egyetlen gyógyszer a magyarok fájdalmára Trianon óta

FAZ: Az EU az egyetlen gyógyszer a magyarok fájdalmára Trianon óta