Ledolgozható tandíj: „a puding próbája az evés”
Ledolgozható lesz a tandíj: nemrégiben ezzel az ötlettel rukkolt elő az egyik vidéki főiskola. A kezdeményezés lényege, hogy az elsőéves, költségtérítéses képzésben résztvevő diákok a főiskolán keresztül munkát vállalhatnak, keresetüket viszont tandíjtörlesztésre kell fordítaniuk. Életképes-e az ötlet, mikor vezetik be és várható-e, hogy siker esetén több felsőoktatási intézmény is bevezeti? Utánajártunk.
December végén bejárta a sajtót a hír, hogy ledolgozható lesz a tandíj egy hazai felsőoktatási intézményben. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) szakmai, gyakorlati programmal egybekötött tandíjfizetési lehetőséget hirdetett meg, melynek lényege, hogy az elsőéves költségtérítéses képzésben résztvevő diákokat az intézmény iskolaszövetkezete a főiskolával kapcsolatban álló vállalkozásokhoz közvetíti ki. Munkájukért a hallgatók fizetést kapnak, ebből az összegből pedig tandíjukat kell fedezniük.
A diákok szakmai profiljukhoz kapcsolódó munkát vállalhatnak – nyilatkozta a lehetőség ismertetésekor Tóth Gábor, a MÜTF főtitkára. A ledolgozható tandíj csak azon elsőéves diákok számára lesz elérhető, akik a felvételi jelentkezéskor 1-3. helyen jelölték meg az intézményt, és február 15-éig jelzik, hogy élni kívánnak a lehetőséggel. A főiskola ugyanakkor nem garantálja, hogy olyan munkát talál a diákoknak, amelyből a tandíj teljes összegét fedezni tudják, a fennmaradó rész kifizetésére - mint a főiskola honlapján olvasható - „egyedi megoldásokat” kínálnak.
„Egyelőre nem tudjuk, hány diák él majd a lehetőséggel, a főiskola hallgatóinak 30 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt, 70 százalékuk költségtérítéses” - válaszolta megkeresésünkre az intézmény munkatársa, Szaniszló Gábor, hozzátéve, hogy nem kiforrott rendszerről van szó. A lehetőség csak 2011 szeptember elejétől lesz elérhető az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, másoddiplomás képzésben és felsőfokú szakképzésben résztvevők számára, akik megfelelnek az előírt - fent már vázolt - kritériumoknak. Mint mondta, jelenleg is tárgyalnak azokkal a - gazdasági, kereskedelmi és marketinges - cégekkel, amelyek potenciális partnerként és munkaerő-felvevőként szóba jöhetnek, és amelyek alapvetően gyakornoki munkát kínálnak majd a jelentkezőknek.
„Nem arról van szó, hogy a diákoknak ajánlunk egy állást, és ha azt nem fogadják el, kiesnek a programból. Több lehetőség közül választhatnak majd” - válaszolta Szaniszló Gábor. Ugyanakkor, aki nem felel meg az elvárásoknak - például határidőre nem végzi el a munkáltató által előírt feladatokat -, kiesik a rendszerből. Az egyedi tandíjfizetési lehetőségre kitérve elmondta: elsősorban részletfizetésre gondoltak vagy egyéni ütemezésre. A programban résztvevő diákoknak egyéni tanrendet, elektronikus tananyagot és videokonferenciás konzultációt ígér az intézmény. Arról, hogy a gyakorlatban mindez hogyan működik majd, egyelőre csak elképzeléseik vannak. „A puding próbája az evés” - jegyezte meg Szaniszló Gábor.
A MÜTF a felvi.hu összesített intézményi rangsorában tavaly a 37. helyen állt. A főiskolán egy félév - szaktól függően - 95-180 ezer forintba kerül. Nappali tagozatos európai uniós szakügyintéző szakon 95 ezer forint a tandíj a költségtérítéses képzésben részt vevő diákoknak, gazdálkodási és menedzsment szakon 140 ezer forint, míg a marketing képzést választóknak 180 ezer forintot kell fizetniük egy félévért.
„Nem rossz kezdeményezés, de mi nem tervezzük hasonló bevezetését” - válaszolta megkeresésünkre Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola rektora. Mint mondta, szeptembertől működik az intézményben a diákszövetkezet, amely a dolgozni vágyó hallgatók elhelyezkedését segíti külsős cégeknél. Elmondása szerint a nappali tagozatos hallgatók 40 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, ezért a kezdeményezés sokakat érint és érdekel. Azt viszont nem szeretnénk előírni, hogy a munkával keresett pénzt a diákok mire fordítsák, nagy részük úgyis a tandíját fizeti ki belőle - válaszolta a felvetésre, szerencsés-e, ha a hallgatók előre meghatározott célért vállalnak munkát. Felmerül viszont a kérdés, hogyha az elképzelés a gyakorlatban beválik - egy magánfőiskola esetében működőképes lesz a tandíjledolgozás -, idővel rendszerszinten is megvalósulhat-e?
„Néhány felsőoktatási intézmény egy évre „kihelyezi” a hallgatóit, vagyis különféle cégeknél vállalhatnak munkát a tanulás mellett. Így a végzősöknek lesz szakmai tapasztalatuk, könnyebben el tudnak helyezkedni a diploma megszerzése után, ha az önéletrajzukból kiderül, hogy egyéves szakmai gyakorlaton vettek részt” - mondja Varga Júlia oktatási közgazdász. A ledolgozható tandíj viszont rendszerszinten biztos nem működne – közölte a szakember, hangsúlyozva, hogy ez esetben felmerülne a kérdés, miért nem támogatják a hallgatókat inkább ösztöndíjjal, miért nem kapnak tandíjkedvezményt. Arról már nem is beszélve, hogy a ledolgozható tandíj - bármilyen hasznos kezdeményezés is - megköti a diákok kezét: a hallgatók azért dolgoznak, hogy törlesszék az oktatási költségeket, munkadíjuk automatikusan a költségtérítésbe számít bele.
„Jobb fizetést kapni, mint utalványt” - utalt a szakember arra, hogy a fizetés szabadon felhasználható, míg az utalvány csak meghatározott célra fordítható. Emellett a munkaerő-közvetítés - még intézményesített keretek között is - számos problémát vethet fel: a megfelelő cégek kiválasztása komoly felelősséget ró az intézményekre.
