Magyar Bálint: előítéletek határozzák meg Orbán oktatási elképzeléseit
Abszurd ötletnek tartja az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának csökkentését, valamint az egyetemek és főiskolák központilag irányított összevonását Magyar Bálint volt oktatási miniszter, aki szerint a felsőoktatási intézmények spontán integrációja a következő években tovább folytatódhatna – ha a kormány visszaadná a döntés jogát a rektoroknak.
- Az elmúlt hetekben többször is kárhoztatta a kormányt az egyetemek és főiskolák tervezett integrációja miatt, pedig 1996 és 2000 között felére csökkentették az állami felsőoktatási intézmények számát, ezt a döntést oktatási miniszterként éppen ön hozta meg. Mi a problémája a mostani tervekkel?
Magyar Bálint: 1996-ban a felsőoktatási struktúra elaprózott volt, mintegy 66 állami intézménnyel. Ekkor hoztunk törvényt az integrációról, de az – a jelenlegi tervekkel ellentétben – nem felülről vezérelt folyamat volt. Az intézményektől azt kértük, hogy állítsanak össze egy intézményfejlesztési stratégiát, és keressék meg azokat a partnereket, amelyekkel társulni tudnának. Négy évük volt erre, és csak két helyen szólt közbe a politika. A kaposvári egyetem önálló maradt, holott a pécsi vagy a veszprémi egyetemhez is társulhatott volna, de az erős fideszes lobbi ragaszkodott az önállósághoz. A másik – szocialista történet - a gyöngyösi főiskoláé volt, mely később kivált a Szent István Egyetemből.
- A harmincegy megmaradt felsőoktatási intézmény közül jó néhány azért így is bajba került, több vidéki főiskola kénytelen volt feladni önállóságát - több rektor szerint éppen a létszám alapú finanszírozás és a bolognai rendszer miatt kerültek lehetetlen helyzetbe.
M. B.: A vidéki kis főiskolák tényleg létszámproblémákkal küzdenek, de ez ösztönzi őket arra, hogy megkeressék azt az intézményi partnert, amelyhez kapcsolódhatnak, 2008 óta spontán folytatódik az integráció. Az állami támogatás döntő része a jelentkezésükkel szavazó hallgatói létszám alapján járt az intézményeknek, felszámoltuk, hogy politikai alkukban meghatározott kvóták biztosítsák fennmaradásukat. A bolognai folyamat, a demográfiai apály és az állami férőhelyeknek a diákok döntéséhez kötött voucher jellegű finanszírozása biztosította, hogy a további integrációt piaci folyamatok, és ne központi politikai direktívák határozzák meg. A 2000-től az integrációs folyamat második szakaszában egyébként az intézmények szervezetileg feldolgozták és megemésztették a formai-jogi integrációt, ekkor került sor az intézményeken belüli párhuzamosságok felszámolására.
Az interjú teljes szövegét az Eduline oktatási oldalon olvashatja.
Pokorninak és Hoffmannak "személyes síkon" is lehet elintéznivalója egymással
A KDNP frakcióvezetője szakmai kérdésekben, elvi, eszmei álláspontokban és személyes síkon lát tisztáznivalót Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke között. A beszélgetés időpontjáról még egyeztetnek.
