A mentőápolók csaknem felének nincs egészségügyi szakképesítése
Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók úgy tevékenykedhetnek mégis mentőápolóként, hogy a mentőszolgálattal való szerződés megkötésekor vállalják, hogy például három éven belül végzettséget szereznek. Az OMSZ szerint vizsgáznia kell annak a mentősnek, akinek nincs mentőápolói képesítése.
A mentőápolók csaknem fele nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel - mondta Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón. Ismertetése szerint a kötelező kamarai tagsághoz három feltétel szükséges. A tagoknak egészségügyi végzettséggel kell rendelkezniük, szerepelniük kell a működési nyilvántartásban és egészségügyi tevékenységet kell folytatniuk. A kamarai tagság kötelezővé válásakor kiderült, hogy sokaknak, köztük a mentőápolók nagy részének nem kell belépnie a köztestületbe, mivel nincs is ilyen irányú végzettségük.
Az ilyen dolgozók úgy tevékenykedhetnek mégis mentőápolóként, hogy a mentőszolgálattal való szerződés megkötésekor vállalják, hogy például három éven belül végzettséget szereznek - mondta Kubányi Jolán. Így könnyen lehet, hogy ha valaki rosszul lesz az utcán, olyan mentőápoló érkezik hozzá, akinek mondjuk kőműves végzettsége van - tette hozzá Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője.
Kubányi Jolán, a MESZK alelnöke ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a mentőápolók nincsenek könnyű helyzetben, miután több műszakban, megfeszített tempóban dolgoznak rendkívül alacsony bérért, mindeközben napi szinten vannak kitéve bántalmazásnak is. Ugyanakkor a közfinanszírozott egészségügyi ellátás jogcímén az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy szakképzett mentőápoló lássa el őket - tette hozzá a MESZK alelnöke.
Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) csak azok állhatnak munkába, akik részt vettek egy egy hónapos intenzív tanfolyamon, majd sikeres vizsgát tettek - közölte az OMSZ szóvivője. Győrfi Pál kifejtette: az OMSZ állományában mindig is dolgoztak olyan mentőápolók, akik felvételükkor nem rendelkeztek "az aktuálisan legmegfelelőbb szakképesítéssel". Ennek oka az, hogy a munkaerőpiacon nincs elég szakember, illetve a jelen bérviszonyok mellett "sajnálatosan magas" (egyes helyeken csaknem 20 százalékos) a fluktuáció - hangsúlyozta Győrfi Pál.
Ha a belépő dolgozónak nincs mentőápolói képesítése, kötelezettséget vállal a három éven belüli megszerzésére. Ennek segítésére az idén az OMSZ akkreditált OKJ-s mentőápoló-képzést is indított - hangsúlyozta. A mentőállomásokon úgy alakítják a szolgálati beosztásokat, hogy alapul veszik az egy mentőegységben (egy autón) dolgozók szakképzettségét - emelte ki Győrfi Pál.