szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

„A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettséget nem biztosító képzést folytathat” – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által október közepén készített felsőoktatási törvénytervezet e paragrafusa komoly felhördülést keltett néhány főiskolán.

Hiányzik ugyanis a felsorolásból a mesterképzés lehetősége, azaz a hároméves alapképzés után a jövőben főiskolák nem indít-hatnák el azt a másfél-kétéves oktatást, amely magasabb értékű diplomával jár. (A jelenleg ilyen képzést végző diákokat ez csak annyiban érintené, hogy a kurzust esetleg egy másik intézményben kell befejezniük.)

Az úgynevezett bolognai rendszerű oktatás indulásakor eredetileg csak az egyetemek lettek volna azok, ahol a diákok mesterképzésen tanulhatnak tovább. A főiskoláknak sikerült azonban kilobbizniuk, hogy a felsőoktatási törvény ezt nekik ne tiltsa meg, majd „amit jogszabály nem tilt, azt szabad” alapon egyre többüknél döntöttek úgy, hogy belevágnak a korábbi egyetemi diplomával egyenértékű végzettséget nyújtó mesterképzésbe.

A főiskolák végül részsikert értek el a Magyar Rektori Konferencia és az oktatásügyi kormányzat közötti tárgyalásokon. Az államtitkárság beleegyezett ugyanis abba, hogy egy kiskapu bekerüljön a törvénytervezet szövegébe.

Arról, hogy mi is ez a kiskapu, az e heti HVG-ben olvashatnak.

Szépség és szenvedés: mindig párban járnak?

Szépség és szenvedés: mindig párban járnak?

Polt Péter lett az Alkotmánybíróság új elnöke

Polt Péter lett az Alkotmánybíróság új elnöke

Medvetámadásban halt meg egy túrázó Görögországban

Medvetámadásban halt meg egy túrázó Görögországban

Újra kell írni a történelmet: már csak egy lépés kell, hogy kiderüljön, kik írták a Bibliát

Újra kell írni a történelmet: már csak egy lépés kell, hogy kiderüljön, kik írták a Bibliát