Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A szervezet kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a világ 39 országában működő, összesen 150 kulturális intézetben tavaly 234 587-en tanultak németül, ami 16 400 fővel - 7 százalékkal - több az egy évvel korábbinál. Ez trendfordulót jelent, hiszen 2005 és 2010 között évről-évre csökkent a német nyelv iránti érdeklődés, legalábbis az európai országok többségében.
Az adatok térségek szerinti bontása azt mutatja, hogy Délnyugat-Európában messze átlagon felüli volt a diáklétszám növekedése. A legnagyobb növekedés Spanyolországban történt, ahol euróövezeti csúcsot jelentő 22,9 százalékos munkanélküliségi ráta, a Goethe-Intézetek diákjainak száma pedig 35 százalékkal nőtt 2010-hez képest. Portugáliában 20 százalékkal többen iratkoztak be, Olaszországban 14 százalékkal többen jártak az intézet nyelvtanfolyamaira, Görögországban pedig 10 százalékkal többen tanultak német nyelvet a Goethe-Intézetben.
A hálózat számos intézetet működtet Németországban is, ezekben tavaly összesen mintegy 36 ezren tanultak németül. A térségek szerinti bontás itt is az euróövezeti válságállamok előretörését mutatja; a spanyol diákok száma 43 százalékkal nőtt 2010-hez képest, a görögök diákok száma 22 százalékkal, az olaszok száma 17 százalékkal nőtt a viszonylag drága - 8 hetes szakaszonként átlagosan 1000 euróba (294 ezer forint) kerülő - kurzusokon.
Klaus-Dieter Lehmann, a Goethe-Intézet elnöke az adatokat ismertető tájékoztatóján elmondta: a legtöbb diák fiatal, és nem azért tanul németül, mert - mint fogalmazott - eredetiben kívánja olvasni Goethét és Schillert, hanem mert javítani akarja munkaerő-piaci, elhelyezkedési esélyeit.
