EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A lap a két magyar többségű romániai megye munkaerő-elhelyezési ügynökségének adatait ismerteti: Hargita megyében áprilisban 5,77 százalékos volt a munkanélküliség, több mint egy százalékkal alacsonyabb, mint a márciusi 6,57 százalék. Kovászna megyében 0,3 százalékponttal javult a helyzet, az állástalanok aránya áprilisban 8,12 százalék volt. A javuló tendencia ellenére azonban még mind a két megyében az országos - 4,73 százalékos - átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség.
Hargita megyében az elmúlt hónap során ötszázan találtak új munkahelyet, ennél többen, mintegy hatszázan bár továbbra is állástalanok, kikerültek az ügynökség nyilvántartásából.
Kovászna megyében áprilisban csaknem 600 munkanélkülit alkalmaztak, miközben a nyilvántartásba vett megyei munkanélküliek 78 százaléka már nem kap munkanélküli-segélyt az államtól. A munkaerő-elhelyezési ügynökség vezetője, Kelemen Tibor szerint ők rontják a statisztikai mutatókat, ám az ügynökség azért tartja nyilvántartásban őket is, hogy részt vehessenek az ingyenes továbbképző tanfolyamokon.
A lap által idézett munkaügyi szakember szerint a székelyföldiek nem szívesen vállalnak külföldön munkát: sokan jelzik, hogy érdekli őket a külföldi munkalehetőség, ám amikor el kell menni az előválogatásra, akkor visszakoznak.
Kelemen Tibor hangsúlyozta: akadályt jelent a nyelvtudás hiánya. Éppen ezért a háromszékiek legszívesebben Magyarországon vállalnának külföldi munkát, ám kevés az ajánlat, hiszen csak azokat az állásokat hirdethetik meg külföldön, amelyeket az országban nem sikerült betölteni. A becslések szerint mintegy 30 ezer romániai vendégmunkás dolgozik Magyarországon, ám közülük kevesebb mint százan hivatalosan – írja az erdélyi Krónika.
