EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A hivatalos statisztikák szerint a 2010-2011-es tanévben összesen már csaknem 160 ezer kínai diák tanult az Egyesült Államokban, mintegy 30 ezerrel többen, mint a megelőző évben. A magyarországi irodával is rendelkező intézmény adatai szerint számuk az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt, amerikai egyetemen ma több mint kétszer annyi kínai tanul, mint 2006-ban. Az arányokat jól mutatja, hogy ma az összes Amerikában tanuló külföldi diák egyötödét kínaiak adják.
A kínai lakosok jövedelmének növekedésével, az életszínvonal emelkedésével és a középosztálybeliek arányának bővülésével egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket külföldön taníttassák. A tengerentúli felsőoktatás több szempontból is vonzó a kínai diákok számára. Részben az Egyesült Államokban szerzett képesítés hatalmas előnyt jelent az állásinterjún, másrészt alternatívát jelent a gyakorlati képzés, innováció és saját gondolatok hiánya miatt sokat kritizált kínai felsőoktatási rendszerrel szemben. Az amerikai intézmények szintén örömmel fogadják a kínai diákokat, hiszen túlnyomó többségük nem egyetemi vagy állami forrásból, hanem saját zsebből finanszírozza tanulmányait, a becslések szerint évente összesen mintegy négymilliárd dollárt tandíjra, lakásra és egyéb kiadásokra fordítva.
A jelenségre Kínán belül egész iparág épült: gombaszámra szaporodnak a felvételi követelményként állított nyelvi tesztekre (TOEFL, SAT) felkészítő iskolák, az átlagfizetés sokszorosát keresik a nyelvi tutorálást vállaló anyanyelvi tanárok, az amerikai felsőoktatási intézmények közti választást segítő és szakmai tanácsadást biztosító cégek pedig akár 20 ezer-40 ezer dollárt is elkérnek személyenként.
