„A kisgyermekes szülők jóval hosszabb időre esnek ki a munkából Magyarországon, mint bármely EU-s tagállamban,” a szülési szabadságon, GYES-en, vagy GYED-en lévők visszavételi aránya pedig rendkívül alacsony, mindössze 20 százalék körül van. De miért ne lehetne családbarát a munka vagy munkabarát a család?

Ezt a kérdést hivatott tisztázni a 2012. május elsején, az Új Széchenyi Terv keretében indult Munka kisgyermekkel (MuKi) program. A munkáltatók és a munkába visszatérni szándékozók szeptember 30-ig jelentkezhetnek abba a programba, amely kétszáz kiválasztott szülőnek és hatvan cégnek kínál ingyenesen olyan képzéseket, érzékenyítő tréningeket, illetve gyermekfelügyeleti lehetőséget, melyek segítségével a kisgyermekes szülők könnyebben illeszkednek vissza a munka világába. A MuKi 2013 decemberében zárul. „Akkor végzünk jó munkát, ha öt-tíz év múlva nem lesz szükség több ilyen programra és a mostani közép-magyarországi fókusz kiterjed az egész országra, és a munkáltatók maguk alkalmazzák” – mondták a szakemberek.

Nem fenntartható

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem azokban az országokban nagyobb a népszaporulat, ahol évekig otthon marad az anyuka szülés után, hanem ahol támogatják a kismamák munkavállalását – mondta Kálmán Edina, az Iparfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere. Kiderült, hogy ma a GYES után visszavett szülők aránya országos átlagban húsz százalék körül van, a részmunkaidőben dolgozók aránya 10 százalék, a felnőtt lakosságnak pedig mindössze három százaléka végez távmunkát. Mindennek jelentős szerepe lehet abban, hogy a születések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Bár egyre több apuka marad otthon GYES-en vagy GYED-en, „erős a nemek közti szerepkülönbség,” mely a nőket otthonmaradásra készteti. A Munka kisgyermekkel program ötletgazdája szerint ez azért problémás, mert több inaktív ember jut egy aktívra, ezáltal a társadalmi terhek is nőnek. Kálmán szerint „egy olyan modell kell, ami biztosítja a rugalmasságot munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt.”

Teljesíteni, nem rendelkezésre állni

„Óriási különbség van a két dolog között” – fogalmazott előadásában Szendrő József, a MuKi szakmai vezetője. „Próbáljuk a munkáltatókat arra biztatni, hogy kísérletezzenek, próbálják ki, hogy egy kisebb kockázatú feladat elvégzésénél milyen részmunkaidősöket foglalkoztatni, mik azok, amik nem működnek, és milyen pozitívumok vannak” – mondta.

A munkavállaló sok esetben otthonról, vagy kevesebb idő alatt is ugyanolyan jól tudja teljesíteni a feladatát, de sok helyen a főnök megköveteli, hogy az alkalmazott ott üljön az íróasztalánál, így ez nem egyeztethető össze a gyermekvállalással. Ezért lenne szükség rugalmasabb beosztásra, vagy gyermekbarát irodák létrehozására. Ha a gyermek hirtelen megbetegszik, és a szülőnek orvoshoz kell vinnie, vagy huzamosabb ideig felügyelni rá, akkor ez ne okozzon fejtörést.

Gyermekbarát iroda

Épp ebből a célból hozták létre például a Magyar Telekom székházában 2011-ben „gyermekbarát irodát,” mely első ránézésre olyan, mint egy óvodai játszószoba, néhány asztallal és számítógéppel.

A társaság kommunikációs vezetője a bejáráson arról beszélt, hogy bármelyik munkáltató, minimális költséggel hozhatna létre hasonló irodát, ugyanis minden háztartásban akadnak otthon már nem használt játékok, amit a szülők bevihetnek az irodába, a gyerekek pedig rajzokkal dekorálhatják ki annak falát. A dolgozók egy webes felületen a használatbavétel előtti napon jelezhetik, hogy másnap gyermekükkel érkeznek a munkába, ekkor biztosított nekik a gyermekbarát iroda.

Arra a kérdésre, hogy a rugalmas munkaidőt hogyan oldanák meg például egy gyártósori munkás esetében, Scharle Ágota háttérszakértő a hvg.hu-nak azt mondta, "épp ez a projekt egyik célja, hogy kidolgozza és kipróbálja ezeket az egyénre és munkahelyre szabott  megoldásokat, ám mivel  szeptember 30-ig még nem tudjuk, hogy kik milyen végzettséggel, illetve munkakörrel jelentkeznek a programba,  a képzések, illetve a tréningek tematikáját a MuKi rugalmasan hozzájuk igazodva alakítja ki.