Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A szervezet fórumsorozatának kecskeméti állomásán Borsik János elmondta: új munkahelyeket csak javuló és kiszámítható gazdasági környezet képes teremteni, amit nem lehet jogszabályokkal és "ráolvasással" helyettesíteni. "Alaptalan kijelentés, hogy 2020-ra megvalósul hazánkban a teljes foglalkoztatottság" – tette hozzá.
Véleménye szerint az új Munka törvénykönyve egyaránt kedvez a kormánynak és a munkáltatóknak, ám hátrányos a munkavállalóknak, hiszen növeli kiszolgáltatottságukat – tette hozzá.
Példaként rámutatott: a július elsejétől hatályos rendelkezések csökkentik a kereseteket, túlzottan tág teret engednek a polgári jog érvényesítésére és "lerontják a szakszervezetek működési feltételeit".
Borsik János elmondása szerint Magyarországon tavaly és az idén mintegy 4-4 százalékkal csökkentek a reálbérek. Emellett stagnál a munkanélküliség, nő az infláció és csökken a nyugdíjak vásárlóértéke.
Az Autonómok elnöke szerint az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése aránytalan lépés volt a kormánytól, amellyel "azok nyertek sokat, akik nem voltak erre rászorulva, és azoktól vett el, akiknek inkább adni kellett volna". Ráadásul a döntés alapvető célja sem teljesült, hiszen a hatása nem jelentkezett a fogyasztás növekedésében – mutatott rá.
A szakszervezeti vezető közölte: a jelenlegi szja 400-500 milliárd forintos bevételkiesést jelent évente az államnak. Amennyiben ezt új adók bevezetésével ismét az átlagjövedelem alatt keresőkön próbálja "behajtani", megint igazságtalanul jár el a kormány – fogalmazott.
Borsik János emlékeztetett: saját vállalása alapján ez év június 30-ig ki kellett volna dolgoznia a kabinetnek a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét. Ez a mai napig nem történt meg.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének álláspontja szerint a negatív folyamatok megállításához új gazdaságpolitikára, míg a jövő évi bérekről szóló "keserves, de kihordható megállapodáshoz" a kormány és az érdekvédelmi szervezetek közötti tárgyalásokra van szükség – hangsúlyozta az elnök.
