Andor László az Európai Bizottság magyarországi képviselete által a Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd Európában címmel rendezett kétnapos tanácskozáson elmondta, a szociális párbeszédet illetően eltérő ugyan a különböző uniós tagállamok megközelítése, de abban egyetértés van, hogy az kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából.

A szociális párbeszéd lényeges eleme az európai szociális modellnek, a kollektív szerződések és a konzultációk "a génjeinkben vannak". Ahol a munkaügyi kapcsolatok erősek, a gazdasági és társadalmi helyzet is sokkal jobb - mutatott rá.

Elmondta, hogy a konferencián a bizottság 2012-es, munkaügyi kapcsolatokról szóló jelentését vitatják meg, amely szerint a szociális párbeszéd Európában akadozik. Ennek oka a válság és a nehéz gazdasági helyzet. Úgy vélte, a válság kezdetekor az országok igyekeztek megőrizni az állásokat, legyőzni a recessziót, de már túl hosszú ideje tart és egyre mélyül a krízis, ami sok konfliktust okoz a munkaügyi kapcsolatokban, akadályozza a párbeszédet a szociális partnerek között.

Hangoztatta: ahhoz, hogy az unió megerősödve emelkedjen ki a válságból, jobban össze kell fogniuk a tagállamoknak, és ehhez a szociális partnerek bevonása elengedhetetlen.

A kelet-közép-európai térségre kitérve azt mondta: itt a munkaügyi szervezetek általában gyengék, a munkavállalók szervezettségi szintje alacsony és a munkaadók is kevéssé szervezettek. Az alacsony szervezettségi szint azonban nehézségeket okozhat az érdekképviseletben - emelte ki, hozzáfűzve: újra kell éleszteni a munkaügyi kapcsolatrendszereket.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja a szociális párbeszéd fenntartása - ezt új törvények alkotásával is segíti -, mert így könnyebben lábalhat ki a társadalom a válságból. A gazdasági válság korábban nem ismert kihívásokat hozott magával, sok változás történt a munkaügyi kapcsolatokban, jellemzővé vált a decentralizáció, és a kormányok szerepe csökkent a munkaügyekben - fogalmazott.

Elmondta, a térség más országaihoz hasonlóan, Magyarországon is alacsony a munkavállalók szervezettségi szintje, de 2012 végére új fejlemény alakult ki: a kollektív szerződések aránya az állami szektorban alacsonyabb lett, mint a magánszektorban.

A kormány céljairól elmondta: fontos a szociális partnerek bevonása, a minél szélesebb konzultációs mechanizmus kialakítása. A jogszabályok kidolgozásánál is bevonták a szociális partnereket és a vonatkozó uniós irányelveket is figyelembe vették. Eddig még nem volt elég idő az új szabályozás hatásainak részletes elemezésére, a visszajelzéseket, tapasztalatokat még gyűjtik, hogy a szükséges finomításokat elvégezhessék - közölte. Megjegyezte: remélhetőleg új kollektív szerződésekről indulhatnak meg a tárgyalások az új jogszabályok alapján.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a konferencia résztvevőinek küldött videóüzenetében hangsúlyozta: az uniós erőfeszítések célja, hogy kilábaljanak a válságból, nagyobb legyen a szociális kohézió és segítsék az új munkahelyek teremtését. Az első lépéseket már megtették, de még nem értek a munka végére - hívta fel a figyelmet.

Fenntartható, versenyképes gazdaságra van szükség, és ennek megteremtése nagy kihívást jelent, hiszen több tagállamban jelenleg is magas a munkanélküliség és gyengék a növekedési mutatók - mondta. Úgy látja, a versenyképesség növeléséhez erősíteni kell a monetáris uniót, és a szociális dimenzióra is nagy hangsúlyt kell helyezni. "Ez nem luxus", hanem előfeltétele annak, hogy mindenki hozzájárulhasson a fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtéséhez - vélekedett.

A kétnapos konferencia célja, hogy bemutassák a bizottság Munkaügyi Kapcsolatok Európában 2012 jelentésének főbb eredményeit, elemezzék a közép- és kelet-európai tagállamok munkaügyi kapcsolatainak hasonlóságait és különbségeit, továbbá azonosítsák a fő kihívásokat, illetve a nemzeti és európai szinten megvalósítható politikákat.