Az Európai Unió többi országában is hasonló a helyzet: az Eurostat adatai szerint a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája az EU egészében 23%, az euró-zónában pedig ennél is magasabb, közel 24 százalék. Ám az Európai Unió államai között vannak olyanok is, ahol ezek az adatok még sötétebb képet mutatnak! Olaszországban és Portugáliában például a fiatalkorú állástalanok aránya meghaladja a 40, Görögországban és Spanyolországban pedig az 50 százalékot is.

Nem csupán az Európai Unióban, de a legtöbb fejlett gazdaságban hasonló gondokkal küzdenek, hiszen az Egyesült Államokban és Japánban is a fiatalok munkanélküliségi rátája közel duplája a teljes népességre vetített aránynak.

Miért okoz gondot a fiataloknak világszerte az elhelyezkedés?

- Nem megfelelőek a szakmai ismereteik, vagy esetleg nem tudnak idegen nyelveket?

- Nem tudják, hol és hogyan kell állást keresni?

- Nincs szakmai tapasztalatuk?

- Irreálisak az elvárásaik, és az nem találkozik a munkáltatók lehetőségeivel?

- Nem tudják, hogy miként viselkedjenek a kiválasztási folyamat során, és ezért kisebb az esélyük, hogy az állást kínáló cégek őket választják?

- Egyszerűen csak nem őket keresik a munkáltatók?

- Esetleg nem is szeretnének még igazán dolgozni?

A legsikeresebb elhelyezkedési módszer, ha valaki dolgozni szeretne

Lényeges kiemelni, hogy hazánkban a fiataloknak több mint a fele (55 százalék) informális kapcsolatokon keresztül jut munkához – a személyes ismeretséget felhasználó álláskeresés tehát egyértelműen hatékony módszernek nevezhető. Érdemes kihangsúlyozni, hogy ebbe a kategóriába nem csupán a szülők, rokonok és ismerősök ajánlása sorolható, hanem akár a diákévek alatt szerzett munkatapasztalathoz kapcsolódó ismertségi háló is támogathatja a későbbi elhelyezkedést.

A fentiekből logikusan következik az a kérdés, hogy ha többen dolgoznának tanulmányaik alatt, akkor vajon az a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkenéséhez vezetne? Érdemes hát megvizsgálni a munkaerőpiacot is, azt, hogy milyen előnnyel indulnak a munkáért folytatott küzdelemben azok, akik diákéveik alatt munkát vállaltak.

 

A 2012-ben egyetemet/főiskolát végzettek közel kétharmada vállalt munkát a hallgatói évek alatt (A Diplomás Pályakövető Rendszer "Frissdiplomások 2012" c. kutatása alapján).

Melyek a munkavégzés jellemző fajtái? Melyik képzési területen mi a jellemző?

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) kutatásából az is kiderül, hogy a hallgatók közel kétharmada végzett tanulmányi szakterületéhez nem kapcsolódó munkát is, közel ugyanennyien szakterületükhöz illeszkedő munkakörben is dolgoztak, míg több mint kétharmaduk végzett tanulmányai alatt szakmai gyakorlatot – kötelező vagy szabadon választható formában (a megkérdezett diákok több választ is jelölhettek). A főállású munkavégzés összességében ugyan meglepően magas arányt mutat (45 százalék), ám ebből csupán a hallgatók 16,5 százaléka tanult nappali tagozaton.

Az iskolaszövetkezeti szektor két érdekképviseleti szervezetének (DiákÉSZ és ISZOSZ) 2013-ban napvilágot látott kutatási eredményei alapján azok, akik a diákévek alatt dolgoztak (és már végeztek), legnagyobb arányban (85 százalék) valamely iskolaszövetkezeten keresztül vállaltak munkát – így ez a legjelentősebb munkaközvetítő közeg.

Szakmai munkavégzésre leginkább ezeken a területeken volt lehetőség (a DPR 2012-es kutatása szerint):

1.     Informatika és művészeti

2.     Műszaki

3.     Közigazgatási

4.     Orvos- és egészségtudományi


A többi területen – kiemelten az agrár, sporttudományi és társadalomtudományi – túlnyomórészt nem szakmai munkát végeztek a hallgatók. Ide sorolható a klasszikus diákmunka számos területe (például szórólapozás, fizikai munkák), valamint az önkéntes munka és a különböző egyetemi/főiskolai diákszövetkezetekben végzett tevékenységek is.

Pénz vs. gyakorlat – avagy miért dolgoznak a diákok?

Az iskolaszövetkezeteknél jelenleg vagy korábban dolgozó megkérdezettek közel 90%-a szerint a diákévek alatt végzett munka előnye, hogy így lehetőségük van megismerni különböző munkaköröket, munkakultúrákat és olyan, a munkájukhoz kapcsolódó tulajdonságokat sajátítanak el, mint például a csapatmunka és a felelősségteljes, pontos munkavégzés. Több mint harmaduk állítása szerint az, hogy a diákéveik alatt dolgoztak, illetve dolgoznak, alapot adott a saját képességeik, felkészültségük megismerésére, ezenkívül megtanulták a hatékony konfliktuskezelést, a problémamegoldást és a gyors beilleszkedést. A diákok több mint felének a hallgatóként végzett munka célja a szakmai tapasztalatszerzés és saját tanulmányainak finanszírozása is.

Segíti-e a diákként végzett munka a későbbi elhelyezkedést?

A DPR kutatása alapján azok közül, akik olyan munkát végeztek, ami kapcsolódott a tanulmányaikhoz, közel harmaduk (28,4%) friss diplomásként sikeresen helyezkedett el a korábbi gyakorlati helyén. Így például a szakmai gyakorlat „munkaerőpiaci becsatornázó” szerepe kiemelten fontos tényező lehet, jellemzően a közigazgatási és gazdaságtudományi területeken, legkevésbé pedig a művészeti, bölcsész- vagy agrárképzések esetében.

 

A munkaadók nézőpontja

A humánerőforrás-szolgáltató szektor szakértőjeként a HVG Állásbörze főszervezője, Hajdú Csongor elmondta, hogy a vállalatok legtöbbször előnyben részesítik azokat a pályakezdőket, akik már a tanulmányaik ideje alatt szakmai gyakorlatra tettek szert – még akkor is, ha ez a munkatapasztalat csupán néhány hónapos volt. Ennek az az oka, hogy a cégek általában olyan munkavállalókat szeretnének alkalmazni, akiknek nem jelentenek gondot a munkával járó kötöttségek, sem pedig a határidők, ugyanakkor már van némi fogalmuk a csapatmunkáról, és felelősséget tudnak vállalni a rájuk bízott feladatokért, nem mellékesen pedig reálisabb a bérigényük is – emelte ki a szakember.

A munkaerőpiac feltérképezése is fontos

Bár a fentiek alapján egyértelműen előnyben vannak azok a fiatalok, akik már rendelkeznek némi munkatapasztalattal, de pályakezdőként nem mindig elég a végzettség, adott esetben az idegennyelv-tudás és a munkatapasztalat megléte. A fiataloknak tisztában kell lenniük saját céljaikkal, és azzal is, hogy mit kínál számukra a munkaerőpiac. Emellett nem az sem árt, ha időben elsajátítják a helyes önéletrajzírás fortélyait, vagy úgymond „képbe kerülnek” a kiválasztási folyamat lépéseivel.

Mindehhez – beleértve a különböző szektorokat képviselő vállalatok álláskínálatának feltérképezését is – az egyik leghatékonyabb módszer az, ha kihasználják egy állásbörze vagy karriernap szolgáltatásait és a személyes találkozás, információszerzés lehetőségét.

2013 őszén az első ilyen fórum az álláskeresők körében rendkívül népszerű HVG Állásbörze, ahol a több ezer állás- és képzési ajánlat mellett karrierépítést támogató előadásokkal, személyes tanácsadásokkal, valamint próbainterjú és próbanyelvvizsga lehetőségével várják a diákokat, valamint a már végzett pályakezdőket és a tapasztalt szakembereket is. A siker ez esetben is mindössze időt és energiát igényel.


A részvétel a HVG Állásbörzén és minden programján ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a hvgallasborze.hu címen lehet megtenni.