Berényi Norbert és Márton Viktor eredetileg egy olyan ötlettel kerültek be a Design Terminál mentorprogramjába, amely a Budapestre érkező Erasmus-tanulókat hozta volna össze szállásuk, és ezáltal költségeik megosztására. Miután azonban kiderült, hogy a legtöbb kiadó lakás gazdája a legfontosabbnak azt tartja, hogy ne kerüljön fel az adóhatóság radarjára, így a kezdeményezés hamvába holt.

Jött két hét újratervezés, és – mivel Berényi maga is gamer az egyik legnépszerűbb e-sport játékban, a 67 millió felhasználóval büszkélkedő League of Legends-ben (LoL) – egy olyan platformot álmodott meg, amely összehozza a kezdő játékosokat a tudásukat megosztó coachokkal.

Az elképzelés nem egyedülálló: a League Coaching például kizárólag a LoL-ra specializálódva nyújt szolgáltatást, de Berényi szerint egy gyakran előforduló problémát nem küszöböl ki:

„A rendszerben regisztráció után egyeztethetünk időpontot egy coach-csal, aki a megbeszélt időben Skype-on megnézi a játékunkról készített fájlt, és megmondja, min érdemes javítanunk. Csakhogy a LoL-t jellemzően tizenévesek játsszák, akiknek még soha nem volt munkahelyük, így aztán tapasztalatuk sincs a megbeszélt időpontok betartásának fontosságáról. Nem egyszer fordult elő velem, hogy az előre egyeztetett időben nem értem el a coach-ot, aki később olyan kamu indokokkal magyarázkodott, hogy elment a net meg hasonlók. A mi platformunk abban különbözik a League Coachingtól, hogy valós időben kapcsolja össze az embereket. Leülsz a gép elé, amikor időd van, bejelentkezel, és látod, kihez lehet azonnal fordulni”

– magyarázza a Roxxare alapítója.

Hogy a szolgáltatás mennyire piacképes, az abból is jól látszik, hogy miután a srácok létrehoztak egy prototípus oldalt, egyből megjelentek a felhasználók. Néhány hetes működés után már 250-en használják az oldalt, akik jelenleg tíz coach közül válogathatnak. Jelenleg egy úgynevezett session tíz euró, amiből egy euró a platformot biztosító Roxxare-nél landol, de az első alkalom ingyenes.

„Az üzleti modell még nem végleges. A későbbiekben például az oktatás árát valószínűleg maguk a coachok határozhatják majd meg, mi pedig egy bizonyos százalékot teszünk majd zsebre, hasonlóképpen a fuvarszolgáltatást nyújtó Uberhez”

– vázolja Berényi.

Ez már nem LAN-partizás

Az e-sportok magyar rajongótábora jelenleg 223 ezer főre tehető, és számuk 2018-ig várhatóan megduplázódik. A PayPal online pénzügyi szolgáltató megbízásából a SuperData piackutató által készített felmérés szerint Magyarországon az iparág árbevétele jelenleg 527 ezer dollár, ami az átlagos európai növekedési rátával számolva jövőre több mint 772 ezer dollárt jelenthet.

Az egymás ellen vagy csapatban játszott gamek a kilencvenes évektől már Magyarországon is hódítottak az úgynevezett LAN-partik formájában, vagyis a helyi hálózaton összekötött gépeken, aztán berobbant az internet.

Facebook/Roxxare

Dél-Koreában gyakorlatilag nemzeti sportnak számít az e-sport, miután a koreai fiatalok kultúrájában az éjszakai élet bulizás helyett game clubokban zajlik. Ezt az őrületet terelték szabályos mederbe a 2000-ben felállított Koreai E-sport Szövetséggel, hogy legalább szervezett körülmények között folyjon a játék, és idővel megjelentek a szponzorok is.

„A profi játékosok egy klubházban együtt laknak, és napi 10 órákat gyakorolnak, akárcsak bármilyen professzionális sportoló”

– mondja Berényi, aki szerint azt kell látni, hogy az e-sportban ugyan nincs fizikai próbatétel, de minden olyan örömöt megad – a csapatmunkától a sikerélményig – amit egy sportág nyújthat, és látványos is.

A negyedik LoL-világbajnokság döntőjére a 2002-es focivébére épített szöuli stadionban például 45 ezer ember volt a helyszínen kíváncsi, 19 nyelven közvetítették online, a stream mellett pedig többek között az ESPN 3 csatorna is élőben közvetítette a show-t.

Flickr

A nemzetközi LoL Championship Series-ben magyar játékosnak is szurkolhatunk, a Vizicsacsi felhasználónévre hallgató Kiss Tamás személyében, aki egy berlini klubházban él csapattársaival. De magyar csapat is van az élmezőnyben, a Gattyán-féle Docler Holding saját gárdával büszkélkedhet.

Ahhoz, hogy valaki ilyen szintre emelkedjen, rengeteg gyakorlás és önfeláldozás szükséges, ami elég ritka. Hobbijátékosokból azonban nincs hiány, és mivel jól elkülöníthető szintek vannak, a kezdő játékosok a náluknál nem sokkal tapasztaltabbaktól is elsajátíthatnak értékes tudást, amit egy kis gyakorlással maguk is átadhatnak egy kis mellékesért.

Varga Szabolcs cikke a HVG Extra Business közreműködésével készült. A játékosítással, a játékok jövőjével és üzleti felhasználásával foglalkozó, korábbi lapszámunkat megrendelheti itt. Negyedéves magazinunkra pedig itt fizethet elő kedvezményesen.