szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Többet ütöttek be a kasszánál, mint ami a polcon volt, új árat kértek használt termékért, nem adtak magyar nyelvű leírást - csupán néhány panasz a többezerből, ami a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez érkezett. Szeptembertől feketelistára kerülnek a fogyasztókat megkárosító cégek is.

© hvg.hu
Csak abban az esetben hozzák majd nyilvánosságra a cégek nevét, ha a felügyelet károkozásért egymillió forintnál nagyobb büntetést szabott ki, vagy a károkozó visszaeső. A hatóság vezetője külön is eldöntheti, kit tesz fel a listára - mondta Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője miután tárgyalt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet főigazgatójával a fogyasztókat megkárosító cégek feketelistájáról. A listán feltüntetik majd a cég nevét, címét, azt, hogy mit követett el és a kiszabott bírságot is. Az ellenzéki politikus szerint a magyar politikai élet valamennyi szereplője fontosnak tartja a fogyasztók védelmét - így mindannyiuk érdeme, hogy döntés született a listáról.

Az idei év első félévében eddig 3457 fogyasztó tett panaszt a Felügyelőségen, ami 52 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A bejelentések közül naponta átlagosan 30-40 érkezett az interneten, 10-20 postán és faxon – derül ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hvg.hu-hoz eljuttatott első féléves jelentéséből.

A legtöbb probléma a fogyasztói-, illetve egységárak feltüntetésének hiányából adódott. Ez a nagyobb áruházláncok üzleteiben, mint Tesco, Auchan, Match, CBA, Lidl, volt leginkább jellemző. A vásárlók a feltüntetett árhoz képest magasabb árat fizettek, elsősorban azért, mert akcióváltáskor kint maradtak a korábbi ártáblák, vagy összekeveredtek a polccímkék, illetve a termékek. Arra is volt már példa, hogy a vásárlók nem ellenőrizték a vonalkódot, így a pénztárnál lehúzott ár nem egyezett a kiírttal.

Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett kötelező jelölések mellett a vevők sok esetben a hiányolták a magyar nyelvű tájékoztatót és a jótállási jegyeket műszaki termékek mellől. Ugyanerre a problémára panaszkodtak az internetes áruházaknál, amelyeknél szintén a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató hiányát kifogásolták a fogyasztók. A termékekhez az útmutatót ráadásul nem a jogszabályban előírt írásos formában, hanem CD-n biztosították.

Szokatlan és visszatérő panaszok (Oldaltörés)

 Újdonságnak számítanak a különböző használt termékeket forgalmazó cégekkel, de főleg mobil telefonok adás-vételével foglalkozó cégekkel szembeni bejelentések. Itt a fogyasztók azt kifogásolták, hogy a vásárláskor nem tudták a megvett termékről, hogy az nem új, hanem használtnak minősül. A kereskedő valóban új készüléket adott el, de a bizományi felvásárlásból származó termékek jogilag már használtnak számítanak, így nem kötelező hozzá a magyar nyelvű leírás, a jogszabályon alapuló jótállás.

Emelkedett viszont a mobilszolgáltatók elleni bejelentések száma is. Az elmúlt időszak „slágere” az volt, hogy – főleg - idős embereknek telefonon ajánlottak fel új, a meglévőnél kedvezőbb feltételű szolgáltatást nyújtó szerződéseket. Majd a telefonbeszélgetést követően ezek a változtatások meg is történtek, ugyanis a beszélgetésről készült hangfelvétel alapján a szerződést megkötöttnek tekinti a szolgáltató. A fogyasztó pedig az első számla átvételkor szembesült azzal, hogy megtévesztették, becsapták, mert az új szerződésben jóval magasabb díjtételeket állapítottak meg, és alkalmaztak, mint az előzőben. Írásos szerződés általában nem készült ezekben az esetekben.

Visszatérő problémának számítanak a szervizdíj felszámítása miatti bejelentések. Bár a jogszabályváltozás óta az esetek száma még a belvárosi vendéglőkben is lecsökkent, egyre több az olyan eset, ahol a volt alkalmazottak, vagy a konkurencia tesz panaszt bosszúból.

Az építőipari termékek közül a legtöbb reklamáció a járókövekre, zuhanykabinokra érkezett a termékek rossz minősége és a reklamációk szabálytalan intézése, az egyedi megrendelések hiányos teljesítése miatt. A kisipari szolgáltatók elleni bejelentésekben az elvégzett munka minőségét, a felszámított árak mértékét, a befejezetlen munkákat kifogásolták, valamint a kifizetett szolgáltatásról számlát nem adott.

Kártérítések, járatkésések és fiktív számlák taxisoknál (Oldaltörés)

A bejelentések száma alacsony volt az utazásszervező- és közvetítő irodákra, idegenvezetőkre, rendezvényszervezőkre. A beérkezett panaszok közel 90 százalékában kártérítési igény elbírálását kérték a sértettek. Többségük azért reklamált, mert nem azt a szolgáltatást kapta, amit befizetett. Az utasok egy része azért panaszkodott, hogy a repülőgépes utazásoknál a charter gépeket éjszaka vagy hajnalban üzemeltetik, ezért a meghirdetett turnusoknál 1-1 nap veszteség éri őket.

A reklamációról a jegyzőkönyv felvételét megtagadta a helyi idegenvezető, illetve az utazási iroda reklamációjára nem reagált, a repülőgép indulásáról nem kapott megfelelő tájékoztatást. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség jár el a légitársaságok visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén is. Az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megszegése esetén. 2007. I. félévében 42 panaszbejelentést vizsgáltak ki.

A taxis szolgáltatással kapcsolatos bejelentések száma emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, 22 bejelentés kivizsgálására került sor. Az utasok a felszámított fuvardíj nagyságát vitatták, illetve a taxis udvariatlan, etikátlan viselkedését kifogásolták. Budapest területén a maximált tarifák ellenére, még mindig jelentős eltérések vannak az alkalmazott díjtételek között, s így ugyanazon az útvonalon az egyik taxis kétszer annyiért szállítja el az utast, mint a másik.

Még mindig előfordul fiktív, hamis számla, amikor nem azonosítható a taxis személye, illetve a számlán feltüntetett rendszámra nem adtak ki taxi engedélyt. Több esetben felmerült csalás gyanúja amikor a vizsgálat alá vont taxis tagadta, hogy a kifogásolt fuvart ő bonyolította le annak ellenére, hogy a neve, gépkocsijának rendszáma szerepelt a számlán. Ezekben az esetekben feljelentést tett az FVF a rendőrség és az APEH felé is. A hivatal egyébként a bejelentések 5 százalékát továbbította más hatósághoz, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez. A bejelentések 12 százalékát elutasították.

Zsigmond Miklósné, a Fogyasztó-kapcsolati Osztály vezetője szerint sokan azért keresik fel a hivatalt, mert nincsenek jól működő érdekképviseleti és szakmai fórumok, s problémáikra változatlanul az állami fogyasztóvédelemtől várnak jogi tanácsot, megoldásokat. A fogyasztók közül mégis sokan úgy gondolják, hogy valamennyi jogsérelem, reklamáció elbírálása, intézése a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Ezért még a továbbított panaszok esetében is ragaszkodnak a hivatal közreműködéséhez.

A bejelentések nagy része kártérítési igény, a többi információ kérés, jogszabály értelmezés a célja. Eddig összesen 1975 panaszt vizsgáltak ki, illetve 150 panasz vizsgálata még folyamatban van. Várhatóan az idegenforgalmi főszezon további vizsgálatairól sajtótájékoztatás illetve helyszíni munkavégzés során adott tájékoztatók adása, vizsgálati eredményeink, megállapításaink közzététele tovább folytatódik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!