Tetszett a cikk?

Ma még kevesen vámoltatnak elektronikusan, holott az lerövidíti az ügymenetet. Ennek oka talán az, hogy egyelőre nem mindig mellőzhető a papírmunka, és nincs lehetőség a vám online megfizetésére sem.

Mióta elektronikusan vámoltatunk, nem kell órákig sorban állni a vámhivatalban. Ha nem csúszik közbe semmi, 25 perc alatt kész vagyunk, így a küldeményeket még aznap kézbesíteni tudjuk, amikor az országba érkeznek - sorolta az elektronikus importeljárás előnyeit a HVG-nek Joe Böröcz, a DHL Express marketing- és kereskedelmi igazgatója. A futárszolgálat elsőként csatlakozott az elektronikus vámeljárás március 1-jétől indított kísérleti szakaszához.

A tesztelés idején először négy, majd nyolc fővámhivatalban volt mód online ügyintézésre, júliustól pedig már az összes hivatalra és az exportra, illetve az importra egyaránt kiterjed ez a lehetőség. "A kísérleti időszak sikeres volt: az elektronikus árunyilatkozatoknak mindössze 8-9 százaléka volt hibás, de a hiányosságok pótlása után ezek is alkalmassá váltak a feldolgozásra" - hangsúlyozta a HVG-nek Istáncsuy Éva, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) főhadnagya.

Az e-vámolás előnye, hogy az ügyfelek éjjel-nappal továbbíthatják árunyilatkozataikat az automatikus választ adó rendszerbe. Emellett a gazdálkodók, a vámhatóságok és más kormányzati szervek közötti online kommunikáció biztonságosabbá és ellenőrizhetőbbé is teszi a vámolást. Beszteri Sára, az Ernst & Young vámügyi szakértője szerint óriási könynyebbség a cégeknek, hogy nem kell bajlódniuk a kivitelt igazoló egységes vámokmány beszerzésével, mert ezek helyett az adóhivatal elfogadja a vámhivataltól kapott elektronikus igazolást is az áru kiléptetéséről. Az átmeneti időszakban problémát okozott, hogy az elektronizálásban nálunk előbbre járó németek nem küldték vissza a papíralapú vámokmányt, azt gondolva, hogy erre már nincs szükség, holott emiatt az oda szállító cégnél általánosforgalmiadó-hiány keletkezett - tette hozzá Drabos Erik, a Deloitte szakértője.

A termékexport és a termékimport áfatörvény szerinti fogalma Magyarország uniós csatlakozása óta a közösségen kívüli, harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozik, vámot természetesen csak az ilyen behozatal után kell fizetni. Ugyanakkor az áfa elszámolása miatt az unión belüli, más tagállamba kiszállított, illetve onnan behozott termékekről is számot kell adni az adóhatóságnak. Ilyenkor ugyanis az eladó nem számítja fel az áfát, ám neki az áfa nélküli értékesítést, a vevőnek pedig az áfa nélküli beszerzést különböző dokumentumokkal (például EV-vel, fuvarokmánnyal) kell igazolnia.

A harmadik országból érkező, illetve a tagállamok közötti - időnként csak virtuális - árumozgatás az áfacsalás melegágya. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság évek óta szorgalmazza az e-vámolást, illetve a tagállamok vámhatóságai között ezáltal lehetővé váló adatcserét. Az exportadatok átadása július 1-je óta kötelező, ugyanakkor az importban csak nemzeti szinten van lehetőség e-vámoltatásra, az adatok uniós szintű elektronikus összekapcsolására leghamarabb két év múlva kerülhet sor.

Számos oka van annak, hogy egyelőre nem kapkodnak a cégek (és értelemszerűen még kevésbé a magánszemélyek) az e-vámoltatásért. Magyarországon tavaly 480 ezret megközelítő behozatali és ezt valamivel meghaladó kiviteli vámeljárást végzett a vám- és pénzügyőrség. Ehhez képest elenyészőnek mondható az a mintegy 3ezer elektronikus árunyilatkozat, amelyet - Buzási Tibor vámigazgatási osztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint - összesen 1030 importőr július 26-áig benyújtott. Ezt az is magyarázza, hogy behozatalnál - mint Teleki József vámigazgatási osztályvezető szavaiból kiderült - egyelőre féloldalas a rendszer: miközben az árunyilatkozat benyújtható elektronikusan, az elvámoláshoz szükséges határozatot papíron kapja meg az ügyfél, ráadásul személyesen kell bemenni érte a vámhivatalba.

Kivitelnél megspórolható a vámhivatali út, ha az exportőr a normál helyett az egyszerűsített eljárást választja. Ilyenkor a vámhatóság havonta egyszer ellenőrzi a cég e-vámolási dokumentumait. Az egyszerűsített eljáráshoz azonban külön engedélyre van szükség, az utóbbihoz pedig több feltételt kell teljesíteni. Így például a kérelmező nem lehet rovott múltú a vámhatóság szemében, s a várhatóan felszámítható vámokra és egyéb díjakra előre biztosítékot kell nyújtania.

Gátolja az e-vámolás terjedését az is, hogy sok cég vámképviselőt bíz meg a feladattal, akik olykor ellenérdekeltek az online vámolásban. Hátráltató tényező az is, hogy a vámot egyelőre nem lehet online megfizetni. Elektronikus üzenet alapján viszont csak akkor adható ki az áru, ha címzettje halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik, vámletétből fizet vagy harmadik személy kezességet vállal érte. Halasztott vámfizetési engedélyt csak megbízható vámadós és az áru értékéhez igazodó vámbiztosítékkal rendelkező cég kaphat. A vámletét lényegében ugyanez pepitában: az importőrnek saját számításai alapján előre le kell tennie a vám és egyéb díjak várható összegét, s ezért cserébe időveszteség nélkül megkapja az árut.

A teljes papírmentesítésre még szűk két évet kell várni kell: 2009 júliusától már csak elektronikusan lehet kérni a vámeljárást, nem lesz szükség az okmányok kinyomtatására, továbbá online lehet fizetni, aminek természetesen előfeltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen elektronikus aláírással és a vámhatóság előzetes regisztrációjával.

Salgó Andrea

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Vállalkozás

Júliusban jön az e-vám

Júliustól a Vám- és Pénzügyőrség bevezeti az elektronikus vámot (e-vám), így a jövőben lehetőség lesz elektronikus formában árunyilatkozatot adni és feldolgozni az import vámeljárásokban (AIS).