szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Eddig az volt érdekes, hogy - bármilyen típusú – ingatlan eladásából származó jövedelmet lakáscélra kellett fordítani a kedvezményes adóügyi szabályok eléréséhez. A mostani szabály pedig az eladott ingatlan jellegében tesz különbséget. Vámosi-Nagy Szabolcs a lakásszerzési kedvezmény múltjáról és jelenéről ír e heti kommentárjában.

Magyarország évszázadokon keresztül krónikus lakáshiányban szenvedett. Gyerekkorunkban – a második világháború következményeként – különösen sok lakás hiányzott, a nagyvárosokban még feltűnőbb volt. Sok osztálytársam lakott úgynevezett társbérletben, ahol a családok egy-egy szobát használtak, a konyha és a fürdőszoba közös volt. A társbérletek kiutalása, a bérlői jogviszony elkülönült jogi szabályozást igényelt. Ebben az időben az albérlet valóban albérlet volt, vagyis az egyik (többnyire kisebbik) szobát használhatta az albérlő, aki a főbérlőnek fizetett meglehetősen magas albérleti díj fejében. (Fiatal házas koromban magam is élveztem ennek az intézménynek az előnyeit – hátrányait.) Ma a köznyelvben albérlet alatt már inkább az egész lakás bérlését érteni. A hetvenes években még korlátozták az egy család tulajdonában lévő lakás- és üdülőingatlanok számát is (1-1 lehetett). Ez nem csak a megnövekedett jólétre utal, hanem arra is, hogy – a növekvő lakásállomány és a csökkenő lélekszám eredőjeként –  a 90-es évek közepére megszűnt a mennyiségi lakáshiány!

Témánkat azért kezdtem ilyen messziről, mert az előzmények ismerete szükséges annak megértéséhez, hogy a magyar szabályozás, ezen belül is elsősorban a pénzügyi szabályozás miért kezelte különleges módon a lakás építését, vásárlását, bővítését. Fontos volt, hogy az elsődleges életszükségletet jelentő hajlékok bővüljenek, a családok önálló otthonhoz jussanak, a szokásos pénzügyi terhek kivételes, kedvezményes mértékkel segítsék, ne gátolják ezt a folyamatot. Mindez jól kimutatható az illeték-, a házadó- és a jövedelemadó-rendszereknél is (meg a hitel- stb. feltételeknél, de ez az Adózóna tárgykörén kívül esik).

A teljes cikket olvassa el az Adózónán!
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A GDP 12 százalékára nőtt a lakáshitel állomány

A lakáshitel állomány egy év alatt 16 százalékkal nőtt, tavaly év végére elérte a GDP 12 százalékát, ezen belül a devizaalapú állomány 59 százalékkal bővült – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (összeállításából.

hvg.hu Ingatlanmenedzser

Ötletek kétségbeesett lakáseladóknak

A túlkínálatos ingatlanpiacon hónapokat-éveket kell várni arra, hogy az eladó használt lakásokat megvegyék. Az eladók ezért egyre vadabb trükkökhöz folyamodnak. Ingatlanirodai sztorikból szemezgettünk.

Csikász Brigitta Itthon

Olcsó lakásokat ígértek, 250 millióval tartoznak

Különösen nagy értékre, 250 millió forintra elkövetett csalás gyanúja miatt nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság a Taylor West 2000 Zrt. vezetője és társai ellen. A céget azzal gyanúsítják, hogy vagy 160 embernek ígért olcsó lakáshoz jutást, és a rászedett emberektől milliós nagyságrendben csalt ki összegeket.