A bizottság többször elhalasztotta már a kisvállalkozások működését megkönnyítését célzó javaslatcsomag közzétételét, szerdán azonban végre előállt a nagy érdeklődéssel várt kezdeményezéseivel. Brüsszel célja részben az, hogy csökkentse az EU 23 millió kis- és középvállalko­zásának (kkv) hátrányát az unió 41 ezer nagyvállalatával szemben. A kezdeményezések éppen azt célozzák, hogy a kisebb vállalatok hosszú távú munkahelyteremtési képessége jobban érvényesülhessen.

A javaslatcsomag négy új jogszabályt tartalmaz: csoportmentességi rendeletet alkot a kkv-k állami támogatására. Ez az ígéretek szerint egyszerűsíteni fogja az eljárásokat és csökkenteni fogja a költségeket. Növelni fogja a kkv-k támogatásainak intenzitását, és megkönnyíti a kkv-k számára, hogy a képzési, kutatás-fejlesztési, környezetvédelemi támogatásokból részesüljenek. A második elem az európai magántársaságok statútumának létrehozása. Ez lehetővé teszi az „európai magántársaság” (Société privée européenne, SPE) alapítását, amely valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján működne. Kidolgozásának az volt a célja, hogy csökkentsék a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-kra jelenleg nehezedő terhet, hiszen azoknak különböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni.

A gyakorlatban az SPE azt jelentené, hogy a kkv-k a vállalataikat a működési területtől függetlenül egyazon cégformában hozhatnák létre. Egy magyar kkv számára is alternatíva lehet tehát az SPE a kft. cégformával szemben, vagy éppen egy németnek a GmbH-val szemben. Az SPE forma alkalmazása számos előnnyel járhat a kkv-k számára – ígéri a bizottság, így nem feltétel az sem, hogy a cég több tagállamban is működjön.

A bizottság azt szeretné, ha minél több SPE jönne létre – ezt célozza például az is, hogy a minimális alaptőke mindössze 1 euró lesz ennél a társasági formánál. Kimondatlanul ugyan, de szakértők szerint az a célja, hogy ne ismétlődjön meg az európai részvénytársaság (SE) több éves vesszőfutása. SE-ből ugyanis a lehetőség megteremtését követő első néhány évben egész Európában mindössze néhány tucatot hoztak létre.

A mostani bizottsági kezdeményezés harmadik eleme az áfakulcsokra vonatkozik. Azt javasolja, hogy a tagállamok csökkentett kulcsokat vessenek ki a helyben nyújtott szolgáltatásokra, ideértve a munkaigényes szolgáltatásokat is, amelyeket főként kis- és középvállalkozások nyújtanak. Kétséges azonban, hogy ténylegesen megvalósulhat-e ez a javaslat, hiszen adózási kérdésekben a Európai Tanácsban egyhangú döntéshozatalra van szükség. Negyedik elemként pedig a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítását tervezik 2009-re. Ennek az lenne a célja, hogy segítsék annak megvalósulását, hogy a kkv-kkal szemben fennálló tartozásokat az előírt 30 napos határidőn belül kiegyenlítik.

A fenti négy jogszabály-kezdeményezés mellett tíz alapelv egészíti ki a június 25-én bemutatott bizottsági csomagot. Brüsszel szerint ezeknek az alapelveknek kell vezérelniük a szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását az EU és a tagállamok szintjén. Ide tartozik például az, hogy az üzleti kudarc esetén biztosítani kell a lehetőséget az újrakezdéshez, könnyíteni a finanszírozáshoz jutást, és lehetővé tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat lehetőségekké alakítsák át.

Jó munkaeszköznek minősítette az európai kkv-politika számára a bizottsági javaslatcsomagot a kis- és középvállalkozások, valamint a kézműipar közös európai ernyőszervezete (UEAPME). Szerinte azonban a siker nagymértékben a tagállamokon múlik, illetve azon, hogy a 2009-es választásokhoz közeledve mennyire lesznek cselekvőképesek az érintett intézmények. A nagyvállalati munkaadók érdekképviseleti szerveként ismert BusinessEurope hasonló hangnemben reagált.