A szakértők szerint az elmúlt 25 év legfontosabb versenyfelügyeleti eljárása az, amelyet az amerikai kereskedelmi bizottság, az FTC a Google anyavállalata, az Alphabet ellen folytat. Az igazságügyi minisztérium ugyanis törvényellenes monopólium kialakításával vádolja a céget, és olyan megoldásokat javasoltak, amelyek bevezetése az internetezés jelenlegi formájának a megszűnését jelentené, hiszen a cél, hogy a Google ne élhessen vissza egyeduralkodó helyzetével a keresőmotorok piacán. Az elsőfokú ítélet már múlt augusztusban megszületett, hétfőn a háromhetes jogorvoslati eljárás kezdődött meg Washingtonban, amelyen arról dönt a versenyfelügyelet, hogy hogyan lehetne orvosolni a versenykorlátozó helyzetet. 

A vádat képviselő kormányzat arra szeretné kötelezni az Alphabetet, hogy váljon meg telefonos operációs rendszerétől, az Androidtól, valamint saját böngészőjétől, a Chrome-tól. Utóbbi toronymagasan a legnépszerűbb webes böngésző, a minisztérium problémája pedig az, hogy a felhasználókat automatikusan a Google saját keresőjéhez irányítja. A céget továbbá azzal vádolják, hogy további szolgáltatásainak beépítésével behozhatatlan versenyelőnyt biztosított a Google számára más keresőmotorokkal szemben. A javasolt intézkedések között szerepel az is, hogy a cég ossza meg a keresési eredményekkel és a hirdetésekkel kapcsolatos adataikat a versenytársakkal, az Alphabet ettől azonban élesen elzárkózodott, mondván, hogy ezzel éppen azokról az üzleti titkokról kellene lemondaniuk, amelyeknek köszönhetően sikeresebbek voltak a riválisoknál. A vád képviselőinek a szemét emellett azok a kizárólagossági megállapodások is szúrják, amelyeket az Alphabet a legnagyobb okostelefon-gyártókkal, az Apple-lel és a Samsunggal kötött, hogy eszközeiken a Google legyen az alapértelmezett kereső. Megakadályoznák azt is, hogy a cég hasonló egyezményeket kössön a saját mesterséges intelligencia (MI) alapú személyi asszisztensére, a Geminire vonatkozóan.

AFP / Jakub Porzicky

A Google anyavállalata szerint szó sincs a verseny korlátozásáról, a cég blogján közzétett állásfoglalás szerint keresőjük egyszerűen csak a legjobb a piacon, ezért választják a felhasználók. „Az emberek azért használják a Google-t, mert használni akarják, nem azért, mert muszáj” – áll a bejegyzésben. Az Alphabet szerint a versenyfelügyelet éppen a minisztérium követeléseinek teljesítésével korlátozná a versenyt, az okostelefonok árainak emelkedéséhez és a szolgáltatások minőségeinek romlásához vezethet. A cég szerint az is fenyeget, hogy a felhasználók adatai kevésbé biztos kezekbe kerülnek, az MI területén pedig lemaradnának az olyan hazai riválisok, mint a ChatGPT, valamint a DeepSeekhez hasonló külföldi, elsősorban kínai versenytársak mögött. 

Ha teljesülnek az igazságügyi minisztérium elképzelései, az az elmúlt 25 év legjelentősebb monopóliumellenes fellépése lehet az FTC részéről, sőt, talán még az 1998-ban indult, a Microsoft elleni eljárásnál is nagyobbat szólhat. Akkor Bill Gateséknek azt vetették a szemére, hogy böngészőjüket, az Internet Explorert a piacot uraló operációs rendszerükbe, a Windowsba csomagolva, alapértelmezettként kínálták. A Microsoft feldarabolása végül elmaradt, az Alphabetnek nem biztos, hogy lesz ilyen szerencséje. Az ügyet a szakértők előszeretettel hasonlítják az amerikai történelem két, talán legfontosabb trösztellenes eljárásához: az AT&T elleni 1984-es ítélethez, amelyben a telekommunikációs céget nyolcfelé osztották, valamint a Standard Oillal szembeni, 1906-os eljáráshoz, amely során a Rockefeller-család olajkonglomerátumát 40 cégre bontották szét. 

Nem meglepő, hogy a techszektor többi szereplője is kiemelt figyelemmel követi az eseményeket, többjük pedig tanúként is felszólalhat majd a tárgyalás során. Az igazságügyi minisztérium berendelte például a Google két vetélytársát az MI-piacon, a ChatGPT termékvezetőjét, Nick Turley-t, valamint a Perplexity üzleti igazgatóját, Dmitry Shevelenkót. Az Alphabet oldalán pedig olyan cégek szólalnak fel, mint a versenyfelügyelettel szintén konfliktusban álló Apple, a Verizon, vagy épp a Google hirdetéseiből származó bevételekre jelentősen építő Firefox fejlesztője, a Mozilla.

Górcső alatt a Google és a Facebook

Nem ez az első versenyfelügyeleti eljárás, amellyel szembe kell néznie a Google-nek, épp a múlt héten született meg az elsőfokú ítélet egy másik ügyben, amelyben azzal vádolják a céget, hogy a netes hirdetések területén is visszaélt piaci pozíciójával, igaz, ahogy a keresők esetében, itt is fellebbezésre készülnek. Korábban pedig az androidos áruház, a Google Play miatt kerültek bajba. De nem is az Alphabet az egyetlen techóriás az FTC célkeresztjében: múlt héten Mark Zuckerberget összesen 10 órán keresztül hallgatták meg abban az ügyben, amely a Meta ellen indult. Ott a vád az, hogy a Facebook feltörekvő versenytársai, az Instagram 2012-es és a WhatsApp 2014-es felvásárlásával akarta elkerülni azt, hogy valós veszélybe kerüljön piacvezetői pozíciója. 

Ahogy a Google, úgy a Facebook is tagad, elsősorban arra hivatkozva, hogy még így is jelentős konkurenciájuk maradt a közösségi oldalak piacán, olyanok, mint Elon Musk X-je, az Egyesült Államokban épp a betiltás szélén táncoló és új tulajdonost kereső TikTok vagy épp az Alphabet alá tartozó Youtube. A helyzetüket ugyanakkor nehezetík azok a kiszivárgott e-mailek, amelyekben a vezetők éppen azok gyorsabb növekedésével indokolják a riválisok felvásárlására vonatkozó elképzeléseket. A levelekből számos egyéb érdekesség is kiderült, például az, hogy egy ponton felmerült a Facebook kapcsán a nagy újrakezdés lehetősége –  

Eszerint az elképzelés szerint egy ponton törölték volna a felhasználók közötti ismerősi kapcsolatokat, 

abban bízva, hogy ezzel felrázhatják a kevésbé aktív felhasználókat.  Egy másik üzenetváltásban pedig Zuckerberg az előző évtized végén előrevetíti azt a lehetőséget, hogy a Metának 5-10 éven belül versenyfelügyeleti eljárás miatt meg kell válnia az Instagramtól és a Whatsapptól – az igazságügyi minisztérium ügyvédei most épp ezt szeretnék elérni. Ezt ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozó Laura Phillips-Sawyer szerint nehezebb lesz indokolni, mint a Google-lel szembeni hasonló fellépést. Ennek ellenére a The Wall Street Journal értesülése szerint Mark Zuckerberg akár 1 milliárd dollárt is hajlandó lett volna fizetni, ezt a telefonon közölte az FTC elnökével, Andrew Fergusonnal. A versenyfelügyelet szerint azonban ennél sokkal többet, 30 milliárd dollárt kellene fizetnie a Metának ezért. A testület követelése nem tűnik megalapozatlannak tekintettel arra, hogy a Quartz szerint a Meta amerikai hirdetési bevételeinek több mint fele az Instagramról származik. 

Amiben Biden és Trump egyetért

A Facebook elleni eljárást még az első Trump-adminisztráció indította 2020-ban, de a techóriásokkal szembeni határozott fellépés Joe Biden elnöksége alatt is megmaradt, sőt, még fokozódott is. Az ágazat szereplői abban bíztak, hogy a visszatérő Trumpot megnyerhetik maguknak, ami talán nem is tűnik reménytelen elképzelésnek tekintettel arra, hogyan változott az elnök hozzáállása például a kriptovalutákhoz. A techszektor megregulázása azonban az amerikai társadalom többségének támogatását élvezi, és ennek megfelelően kétpárti konszenzus a kormánypárti fellépés iránti igény. 

A Meta különösen nehéz helyzetből indult, hiszen amikor a Capitolium 2021-es ostroma után felfüggesztették Trump fiókját, egy időre magukra haragították a később hivatalát visszaszerző elnököt. Az elmúlt időszakban azonban mindent megtettek, hogy visszaszerezzék Trump jóindulatát: amellett, hogy visszáallították fiókját, 1 millió dollárral támogatták beiktatási alapját, emellett két szövetségesét, Dina Powell McCormickot és Dana White UFC-vezért is beválasztották az igazgatótanácsba, Trumppal pedig végül 25 millió dollárban állapodtak meg annak a keresetnek a részeként, amelyet utóbbi fiókja felfüggesztése miatt indított. Emellett a cég sokszínűségi célkitűzéseit is az elsők között dobta kukába Trump megválasztását követően, valamint megszüntette a tényellenőrzést is a platformon.

Hasonló hűségesküt tett Trumpnak a techszektor több másik óriása is, de a jelek szerint hiába: arra ugyan hajlandó volt a megválasztott elnök, hogy rövid úton elmozdítsa az FTC demokrata kötődésű tagjait, de sem a helyükre megválasztott, sem a már korábban is a testülethez tartozó republikánusok nem bizonyultak engedékenyebbnek a cégekkel szemben. Igaz, ez még változhat, ha Trump is úgy akarja: az FTC elnöke egyértelművé tette, hogy kész ejteni az ügyeket, ha erre vonatkozó utasítást kap az Ovális Irodából. 

Ha az Egyesült Államokban nem is, a Trump-adminisztráció legalább a tengerentúlon kiállt az amerikai techcégek mellett, amikor J.D. Vance első európai útján, a párizsi MI-csúcson a szabályozások enyhítése mellett szólalt fel – ez azért is érdekes, mert az EU az FTC-hez hasonló okok miatt indított eljárásokat a Google és az Apple ellen, amelyben a digitális piacokra vonatkozó szabályok (DMA) megszegésével vádolta meg a cégeket, és akár teljes globális bevételük 10 százalékáig terjedő bírságot helyezett kilátásba. A Metával szemben pedig azért indult Európában eljárás, mivel előfizetéses modelljükel tulajdonképpen azért kértek pénzt a felhasználóktól, hogy ne éljenek vissza a róluk gyűjtött adatokkal. Az Apple végül 500 millió eurós, a Meta pedig 200 millió eurós büntetést kapott az Európai Bizottságtól. A döntést a Fehér Ház közleményében a „gazdasági zsarolás legújabb formájának” nevezte, míg a két cég arra panaszkodott, hogy az EU technológiájuk ingyenes átadására akarja rávenni őket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.