A szakértők szerint az elmúlt 25 év legfontosabb versenyfelügyeleti eljárása az, amelyet az amerikai kereskedelmi bizottság, az FTC a Google anyavállalata, az Alphabet ellen folytat. Az igazságügyi minisztérium ugyanis törvényellenes monopólium kialakításával vádolja a céget, és olyan megoldásokat javasoltak, amelyek bevezetése az internetezés jelenlegi formájának a megszűnését jelentené, hiszen a cél, hogy a Google ne élhessen vissza egyeduralkodó helyzetével a keresőmotorok piacán. Az elsőfokú ítélet már múlt augusztusban megszületett, hétfőn a háromhetes jogorvoslati eljárás kezdődött meg Washingtonban, amelyen arról dönt a versenyfelügyelet, hogy hogyan lehetne orvosolni a versenykorlátozó helyzetet.
A vádat képviselő kormányzat arra szeretné kötelezni az Alphabetet, hogy váljon meg telefonos operációs rendszerétől, az Androidtól, valamint saját böngészőjétől, a Chrome-tól. Utóbbi toronymagasan a legnépszerűbb webes böngésző, a minisztérium problémája pedig az, hogy a felhasználókat automatikusan a Google saját keresőjéhez irányítja. A céget továbbá azzal vádolják, hogy további szolgáltatásainak beépítésével behozhatatlan versenyelőnyt biztosított a Google számára más keresőmotorokkal szemben. A javasolt intézkedések között szerepel az is, hogy a cég ossza meg a keresési eredményekkel és a hirdetésekkel kapcsolatos adataikat a versenytársakkal, az Alphabet ettől azonban élesen elzárkózodott, mondván, hogy ezzel éppen azokról az üzleti titkokról kellene lemondaniuk, amelyeknek köszönhetően sikeresebbek voltak a riválisoknál. A vád képviselőinek a szemét emellett azok a kizárólagossági megállapodások is szúrják, amelyeket az Alphabet a legnagyobb okostelefon-gyártókkal, az Apple-lel és a Samsunggal kötött, hogy eszközeiken a Google legyen az alapértelmezett kereső. Megakadályoznák azt is, hogy a cég hasonló egyezményeket kössön a saját mesterséges intelligencia (MI) alapú személyi asszisztensére, a Geminire vonatkozóan.
A Google anyavállalata szerint szó sincs a verseny korlátozásáról, a cég blogján közzétett állásfoglalás szerint keresőjük egyszerűen csak a legjobb a piacon, ezért választják a felhasználók. „Az emberek azért használják a Google-t, mert használni akarják, nem azért, mert muszáj” - áll a bejegyzésben. Az Alphabet szerint a versenyfelügyelet éppen a minisztérium követeléseinek teljesítésével korlátozná a versenyt, az okostelefonok árainak emelkedéséhez és a szolgáltatások minőségeinek romlásához vezethet. A cég szerint az is fenyeget, hogy a felhasználók adatai kevésbé biztos kezekbe kerülnek, az MI területén pedig lemaradnának az olyan hazai riválisok, mint a ChatGPT, valamint a DeepSeekhez hasonló külföldi, elsősorban kínai versenytársak mögött.
Ha teljesülnek az igazságügyi minisztérium elképzelései, az az elmúlt 25 év legjelentősebb monopóliumellenes fellépése lehet az FTC részéről, sőt, talán még az 1998-ban indult, a Microsoft elleni eljárásnál is nagyobbat szólhat. Akkor Bill Gateséknek azt vetették a szemére, hogy böngészőjüket, az Internet Explorert a piacot uraló operációs rendszerükbe, a Windowsba csomagolva, alapértelmezettként kínálták. A Microsoft feldarabolása végül elmaradt, az Alphabetnek nem biztos, hogy lesz ilyen szerencséje. Az ügyet a szakértők előszeretettel hasonlítják az amerikai történelem két, talán legfontosabb trösztellenes eljárásához: az AT&T elleni 1984-es ítélethez, amelyben a telekommunikációs céget nyolcfelé osztották, valamint a Standard Oillal szembeni, 1906-os eljáráshoz, amely során a Rockefeller-család olajkonglomerátumát 40 cégre bontották szét.
Nem meglepő, hogy a techszektor többi szereplője is kiemelt figyelemmel követi az eseményeket, többjük pedig tanúként is felszólalhat majd a tárgyalás során. Az igazságügyi minisztérium berendelte például a Google két vetélytársát az MI-piacon, a ChatGPT termékvezetőjét, Nick Turley-t, valamint a Perplexity üzleti igazgatóját, Dmitry Shevelenkót. Az Alphabet oldalán pedig olyan cégek szólalnak fel, mint a versenyfelügyelettel szintén konfliktusban álló Apple, a Verizon, vagy épp a Google hirdetéseiből származó bevételekre jelentősen építő Firefox fejlesztője, a Mozilla.
Górcső alatt a Google és a Facebook
Nem ez az első versenyfelügyeleti eljárás, amellyel szembe kell néznie a Google-nek, épp a múlt héten született meg az elsőfokú ítélet egy másik ügyben, amelyben azzal vádolják a céget, hogy a netes hirdetések területén is visszaélt piaci pozíciójával, igaz, ahogy a keresők esetében, itt is fellebbezésre készülnek. Korábban pedig az androidos áruház, a Google Play miatt kerültek bajba. De nem is az Alphabet az egyetlen techóriás az FTC célkeresztjében: múlt héten Mark Zuckerberget összesen 10 órán keresztül hallgatták meg abban az ügyben, amely a Meta ellen indult. Ott a vád az, hogy a Facebook feltörekvő versenytársai, az Instagram 2012-es és a WhatsApp 2014-es felvásárlásával akarta elkerülni azt, hogy valós veszélybe kerüljön piacvezetői pozíciója.
Már Donald Trump asztalán volt a TikTok eladásáról szóló alku, a kínai fél azonban az utolsó pillanatban kihátrált, mivel a vámok bevezetése után túl nagy arcvesztést jelentett volna az üzlet. Az elnök így kénytelen volt újabb 75 nap haladékot adni, kérdés, hogy meglágyul-e a kínaiak szíve, miközben a vámok azóta csak tovább emelkedtek, miközben az oldal lelkét jelentő algoritmusról továbbra sem szeretnének lemondani. Mindeközben Trumpnak amerikai befektetőket kell toboroznia, már felmerült az Amazon, Elon Musk és MrBeast neve is.
Ahogy a Google, úgy a Facebook is tagad, elsősorban arra hivatkozva, hogy még így is jelentős konkurenciájuk maradt a közösségi oldalak piacán, olyanok, mint Elon Musk X-je, az Egyesült Államokban épp a betiltás szélén táncoló és új tulajdonost kereső TikTok vagy épp az Alphabet alá tartozó Youtube. A helyzetüket ugyanakkor nehezetík azok a kiszivárgott e-mailek, amelyekben a vezetők éppen azok gyorsabb növekedésével indokolják a riválisok felvásárlására vonatkozó elképzeléseket. A levelekből számos egyéb érdekesség is kiderült, például az, hogy egy ponton felmerült a Facebook kapcsán a nagy újrakezdés lehetősége -
Eszerint az elképzelés szerint egy ponton törölték volna a felhasználók közötti ismerősi kapcsolatokat,
abban bízva, hogy ezzel felrázhatják a kevésbé aktív felhasználókat. Egy másik üzenetváltásban pedig Zuckerberg az előző évtized végén előrevetíti azt a lehetőséget, hogy a Metának 5-10 éven belül versenyfelügyeleti eljárás miatt meg kell válnia az Instagramtól és a Whatsapptól - az igazságügyi minisztérium ügyvédei most épp ezt szeretnék elérni. Ezt ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozó Laura Phillips-Sawyer szerint nehezebb lesz indokolni, mint a Google-lel szembeni hasonló fellépést. Ennek ellenére a The Wall Street Journal értesülése szerint Mark Zuckerberg akár 1 milliárd dollárt is hajlandó lett volna fizetni, ezt a telefonon közölte az FTC elnökével, Andrew Fergusonnal. A versenyfelügyelet szerint azonban ennél sokkal többet, 30 milliárd dollárt kellene fizetnie a Metának ezért. A testület követelése nem tűnik megalapozatlannak tekintettel arra, hogy a Quartz szerint a Meta amerikai hirdetési bevételeinek több mint fele az Instagramról származik.
Amiben Biden és Trump egyetért
A Facebook elleni eljárást még az első Trump-adminisztráció indította 2020-ban, de a techóriásokkal szembeni határozott fellépés Joe Biden elnöksége alatt is megmaradt, sőt, még fokozódott is. Az ágazat szereplői abban bíztak, hogy a visszatérő Trumpot megnyerhetik maguknak, ami talán nem is tűnik reménytelen elképzelésnek tekintettel arra, hogyan változott az elnök hozzáállása például a kriptovalutákhoz. A techszektor megregulázása azonban az amerikai társadalom többségének támogatását élvezi, és ennek megfelelően kétpárti konszenzus a kormánypárti fellépés iránti igény.
A Meta különösen nehéz helyzetből indult, hiszen amikor a Capitolium 2021-es ostroma után felfüggesztették Trump fiókját, egy időre magukra haragították a később hivatalát visszaszerző elnököt. Az elmúlt időszakban azonban mindent megtettek, hogy visszaszerezzék Trump jóindulatát: amellett, hogy visszáallították fiókját, 1 millió dollárral támogatták beiktatási alapját, emellett két szövetségesét, Dina Powell McCormickot és Dana White UFC-vezért is beválasztották az igazgatótanácsba, Trumppal pedig végül 25 millió dollárban állapodtak meg annak a keresetnek a részeként, amelyet utóbbi fiókja felfüggesztése miatt indított. Emellett a cég sokszínűségi célkitűzéseit is az elsők között dobta kukába Trump megválasztását követően, valamint megszüntette a tényellenőrzést is a platformon.
Üzleti megfontolások legalább annyira befolyásolhatták Mark Zuckerberget, amikor a tényellenőrzés megszüntetéséről döntött a Meta közösségi platformjain, mint a politikai nyomás – mondja Ormós Zoltán internetjogász. De tényleg tartani kell tőle, vagy épp, hogy jobb világ jön a közösségi médiában?
Hasonló hűségesküt tett Trumpnak a techszektor több másik óriása is, de a jelek szerint hiába: arra ugyan hajlandó volt a megválasztott elnök, hogy rövid úton elmozdítsa az FTC demokrata kötődésű tagjait, de sem a helyükre megválasztott, sem a már korábban is a testülethez tartozó republikánusok nem bizonyultak engedékenyebbnek a cégekkel szemben. Igaz, ez még változhat, ha Trump is úgy akarja: az FTC elnöke egyértelművé tette, hogy kész ejteni az ügyeket, ha erre vonatkozó utasítást kap az Ovális Irodából.
Ha az Egyesült Államokban nem is, a Trump-adminisztráció legalább a tengerentúlon kiállt az amerikai techcégek mellett, amikor J.D. Vance első európai útján, a párizsi MI-csúcson a szabályozások enyhítése mellett szólalt fel – ez azért is érdekes, mert az EU az FTC-hez hasonló okok miatt indított eljárásokat a Google és az Apple ellen, amelyben a digitális piacokra vonatkozó szabályok (DMA) megszegésével vádolta meg a cégeket, és akár teljes globális bevételük 10 százalékáig terjedő bírságot helyezett kilátásba. A Metával szemben pedig azért indult Európában eljárás, mivel előfizetéses modelljükel tulajdonképpen azért kértek pénzt a felhasználóktól, hogy ne éljenek vissza a róluk gyűjtött adatokkal. Az Apple végül 500 millió eurós, a Meta pedig 200 millió eurós büntetést kapott az Európai Bizottságtól. A döntést a Fehér Ház közleményében a „gazdasági zsarolás legújabb formájának” nevezte, míg a két cég arra panaszkodott, hogy az EU technológiájuk ingyenes átadására akarja rávenni őket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
