A horvát elszámolóház bejelentetése szerint a Mol az INA 22,15 százalékát szerezte meg nyilvános ajánlattételével, ezzel a magyar olajcég részesedése 47,15 százalékra emelkedett a horvát társaságban.

A pénteken nem sokkal 12 óra után lezárt eljárás végeredménye szerint 2.215.469 darab részvényt helyeztek letétbe tulajdonosaik a zágrábi elszámolóháznál. Az SDA közleménye szerint október 17-én megkezdik a részvények árának kifizetését.

Az INA közkézen forgó, valamivel több mint 30 százaléknyi részvényhányadára hivatalosan szeptember 5-én tett ajánlatot a Mol, 2800 kunás (mintegy 95 ezer forintos) áron. A részvénytulajdonosok október 3-ig helyezhették letétbe a zágrábi elszámolóháznál értékpapírjaikat.

A Mol eddig 25 százalék plusz egy részvényt birtokolt a horvát olajtársaság papírjaiból, így a most megszerzett mennyiséggel együtt 47,15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. Damir Polancec horvát miniszterelnök-helyettes csütörtökön közölte: a jövő hét elején folytatják a tárgyalásokat az INA további privatizációjáról.

A horvát kormány kezében az INA részvényeinek mintegy 44 százaléka van, de az Európai Unió elvárásai szerint legfeljebb 25 százalékot birtokolhat. Ivo Sanader kormányfő még korábban közölte, hogy számukra a legjobb megoldás a részvénycsere lenne, így az állam részben továbbra is megőrizhetné befolyását a horvát olajtársaságban.

A közkézen forgó részvényekre vonatkozó 2800 kunás vételi ajánlat alapján 6,18 milliárd kunát (több mint 210 milliárd forintot) fizet a Mol a részvényeseknek. Horvát lapértesülések szerint azonban ennél többet is remélhetnek az eladók, ha a horvát kormánynak sikerül a Mollal folytatott tárgyalások során magasabb árat kialkudnia a kezében lévő INA-részvények eladásáért vagy cseréjéért.

A Jutarnji List szerint a horvát kormány a birtokában lévő papírokból legalább 10 százaléknyit adna vagy cserélne el a magyar társasággal, és ezért a korábbi árnál magasabb összeget, 3100-3200 kunát remél. A jogszabályok szerint, ha a kormány és a Mol tárgyalásain a nyilvános ajánlattételi árnál magasabb összegben állapodnak meg, a részvénytulajdonosok a két ár közötti különbözetet utólag megkapják.

A nyilvános ajánlatételi időszak során jelentős fordulat következett be a részvényesek eladási szándékában. Kezdetben csak nagyon csekély számban kínálták fel papírjaikat a Molnak, a horvát sajtóban egyenesen nyilvános blamázsként emlegették a magyar cég ajánlatát, a magasabb tőzsdei ár miatt. Az elszámolóház igazgatósági elnöke már akkor azt jósolta, hogy az utolsó 10 napban várható a részvényesek rohama, és igazát később alátámasztotta, hogy az utolsó héten folyamatosan megtöbbszöröződött a letétbe helyezett részvények darabszáma.

Az első napokban az intézményi alapok és a 7 százaléknyi hányadot kezelő háborús veteránok is igen élesen kritizálták a magyar olajcég árajánlatát, az utolsó héten azonban sorra jelentették be, hogy mégis eladják papírjaikat. A gyökeres fordulat azért állt be, mert a globális pénzpiaci válság miatt zuhanni kezdtek a részvényárak a zágrábi tőzsdén is, így egy héttel az ajánlat lezárása előtt már jócskán a Mol 2800 kunás ajánlata alatt adták és vették az INA papírjait.

A kisbefektetők döntését szintén nagyban befolyásolta a tőzsdei mélyrepülés, ezért az október 3-ai zárás előtti napokban több ezren álltak sorban az SDA zágrábi épülete előtt, hogy eladhassák részvényeiket a Molnak.

MTI