Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nem kis felháborodást keltett az érdekvédők körében a kereskedelmi törvény módosításának napokban kiszivárgott tervezete, mely szerint a jövőben nem kell szakképesítés zöldség, gyümölcs, ruházati cikk, könyv, papír-írószer, illetve virág árusításához, mi több antikváriusok is lehetünk anélkül, hogy erre külön képeznénk magunkat. A tervezet – hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) kommunikációs osztálya - csak az olyan szakmáknál nem ír elő szakképzettséget, melyek sem az emberi életre, sem az egészségre, sem a biztonságra, sem a vásárlókra, sem pedig a fogyasztókra nem jelentenek kockázatot. Ezért aztán - a megjelent sajtóhírekkel ellentétben - továbbra is elengedhetetlen a szakképzettség a pékárut értékesítőknek – állítja a szaktárca. Hozzátéve, hogy a pénztárosi, a piacfelügyelői tevékenység, az újságeladás ma sincs képesítéshez kötve.
De – mint az NFGM a hvg.hu-t tájékoztatta - az, hogy az állami szabályozás bizonyos tevékenységeknél nem követel meg kötelező szakképesítést, semmiképpen nem egyenlő azzal, hogy ezeket a tevékenységi köröket megszüntetik. A szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg és az egyes szakmák fennmaradása nem az állami kötelező előírástól, hanem attól függ, hogy ténylegesen végzik-e az adott szakmát, illetve van-e piaci igény adott szakmára, annak képzésére.
Kevesebb szakma, több munkanélküli?
Csakhogy azt a szakmát, amelyiket nem kötik szakképesítéshez, azt bárki végezheti, vagyis a szakmai ismeretek elsajátítására senki sem lesz motivált – kifogásolta a tervezett módosításokat Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, akivel erről állítása szerint senki nem egyeztetett. A szakképesítéshez kötött tevékenységi körök szűkítése helyett sokkal célszerűbb lenne bizonyos rokonszakmákat, úgy mint újságos és papír-írószeres, összevonni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy aki szeretné, továbbra is jelentkezhetne a papír-írószeri képzésre, csak - mondjuk - az újságértékesítői tanfolyam részeként.
Minél kevesebb szakmához írnak elő kötelezően szakképesítést, annál többen fejezik be tanulmányaikat anélkül, hogy szakmunkásképzőbe jelentkeznének. Pedig a szakképzett pályakezdők aránya - 95 ezerből mindössze 21 ezer fő - már most is történelmi mélyponton van, és a módosítások után várhatóan további 6-7 ezerrel csökkenhet – ismerteti a legfrissebb statisztikákat az IPOSZ elnöke, aki szerint a módosítás elfogadásával tovább nőhet a munkanélküliség.
A minisztérium vitatja, hogy a szakképesítéshez kötött tevékenységi körök szűkítése kedvezőtlenül befolyásolná a tanulási kedvet, mivel a jelenleg hatályos szakképzési jogszabály sem tartalmaz számos, ma is élő szakképesítést, azok azonban mégis léteznek, képzésük a mai napig folyik. A szakképesítéshez nem kötött tevékenységek esetében – mint mondták - a jövőben sincs akadálya annak, hogy a munkáltatók egyes tevékenységek folytatását, feladatok ellátását valamely szakképesítéshez, illetve meghatározott szakmai tapasztalathoz kössék.
Esik-e a színvonal?
Arra az érdekvédői felvetésre, hogy a módosítások eredményezhetik-e a kereskedelmi kiszolgálás színvonalának esését, a minisztérium úgy reagált: a színvonal fenntartása a kereskedők érdeke, hiszen forgalmuk alakulása eddig is, és a jövőben is nagymértékben függ attól a szolgáltatástól, amelyben a vásárló részesül. A szolgáltatás színvonala és a kiszolgálást végző személyek szakképesítése nem áll szoros összefüggésben, hiszen a kiszolgálás színvonalát a szakmai ismeretek mellett ugyanúgy befolyásolják az alkalmazottak személyes tulajdonságai, amelyek államilag előírt szakképesítéssel nem garantálhatóak.
Az sem elhanyagolható érv, hogy a tervezet elfogadásával, vagyis a kötelező szakképzés megszüntetésével minden kereskedő és munkavállaló azonos mértékben mentesülne a kötelező szakképesítéssel járó anyagi és adminisztrációs terhek alól – legalábbis ezt állítja a minisztérium. Ráadásul a munkaadók kiadásai tovább csökkennének azzal, hogy a szakképesítés nélküli munkaerő foglalkoztatása minimum 17 ezer forinttal lenne kevesebb, mint a szakképzetteknek járó minimálbér (87 ezer forint). Erre már a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a módosítás ezáltal a szakképzetlen munkaerőt tömegesen alkalmazó hipermarketeknek kedvezne. A szaktárca azonban visszautasítja, hogy bármilyen lobbiérdek érvényesült volna a tervezet összeállításánál, mi több: állítja, a felvetett módosításokat semmilyen mértékben nem befolyásolta, hogy az adott tevékenységet kisboltok, vagy nagyobb üzletek folytatják-e.
A szabályozás a kihirdetését követő 30. napon lépne hatályba, kihirdetése pedig az egyeztetések lezárásától függ.
