Kik és hogyan húznak hasznot a válságból?

Az Opten Kft. adatai szerint 2008-ban összesen 48500 új céget alapítottak. Bár jórészt a válság következtében eddig közel húszezer cég ment tönkre, a tavaly alapított cégekre nem jellemző, hogy idén már felszámolás alá kerültek volna. Közülük mindössze 124 vállalkozás tűnt el a süllyesztőben. Találtunk azonban néhányat, amelyik nemhogy csődött mondott volna, hanem növelte árbevételét. Milyen cégek ezek és hogyan csinálták?

Kávé, kutya, törzsvendég

A nyár elején, a Hilton szálló szomszédságában nyitott belga kávézó sörbárnak két hónap alatt 8,5 százalékkal nőtt az árbevétele. A Belgold (belgold.hu) augusztusig elért eredményeit Mérő Gábor tulajdonos elsősorban a széles választéknak, a szezonnak és az ezzel járó turistaforgalomnak, s nem utolsósorban a racionalizált költségeknek tulajdonítja - ideértve az alkalmazottak számának csökentését. De mindez kevésnek bizonyult a nyereséges működéshez - meséli sajnálkozva, és egyben belátja azt is, hiányzott az erős marketing és a szponzor. Az ismertséghez elengedhetetlen, de - mint mondta - kevés egy színvonalas weboldal kialakítása, a szórólapozás és a közösségi oldalak reklámereje sem akkora - legalábbis egy kávézó esetében - hogy pótolja a hagyományos értelemben vett marketinget. A tanulságok levonása után szeptember végén néhány hónapra bezárnak, de tavasszal erősebb marketingtámogatással és megújult árlappal nagyobb forgalomra számít a tulajdonos. Szerinte heti egy rendezvény lebonyolítása, s a törzsvendégkör kialakítása - mondjuk a környező irodaházak dolgozóiból - már megteremtené a profitábilitáshoz szükséges alapokat.

© Stiller Ákos

Háromszáz fős törzsvendégkör kialakításában látja vállalkozása sikerének kulcsát a három éve még irodai asszisztensként dolgozó 27 éves  Pénzes Tímea is, aki októberben saját kutyakozmetikát nyit Kispesten. Az üzlet beindítására - hangsúlyozta - sem időt, sem pénzt nem sajnál: kész napi 5-6 kutyát kozmetikázni akár 10-14 órában, kerül, amibe kerül. Reményei szerint ugyanis a cég fenntartási költségeit - ideértve a havi 50 ezer forintos bérleti díjat, s a több tízezer forintért kiváltott működési engedélyeket - már az első hónapokban képes kitermelni, napi két-három kutya fazonírozásával. Ebenként - tervei szerint - fajtától függően 3-4 ezer forintot kér majd el a tulajdonosoktól. A kutyaszalon egyik legnagyobb előnye szerinte, hogy egy szépségszalon és egy lakótelep vonzáskörzetében található, ahova olyan gazdik is besétálhatnak, akik még nem hallottak a helyről. Ettől függetlenül -  mint  mondta - költ majd marketingre is: nyitásra elkészül a kozmetikát népszerűsítő weboldal, így azok is rátalálnak majd, akik pedig az interneten keresnek kutyakozmetikust. Még közel egy hónap van hátra, de Tímea már újabb álmokat dédelget: mestervizsgát szeretne tenni, hogy oktathassa is a szakmát, de erre még várnia kell legalább fél évet, amire beindul a vállalkozás.

Dupla forgalom: piaci rés és egyedi találmány

Félévvel a válság kitörése előtt nyert 9 millió forintot egy uniós pályázaton a Medicor Elektronikai Zrt. (medicor.hu). Az orvosi műszerek és otthoni gyógyászati segédeszközök - köztük vérnyomásmérő - gyártására szakosodott cég, honlapját ebből és további 11 millió forint önerőből fejlesztették le 2008. januárjában - mondta a hvg.hu-nak Steiner Arnold tulajdonos és hozzátette ezzel egyidőben, ugyancsak ebből a pénzből készült a Medicor - saját fejlesztésű, illetve a cég partnereinek termékeit forgalmazó - webáruháza, valamint az oldalakat népszerűsítő elektronikus magazin is. Ez a beruházás 15 millióval növelte a cég forgalmát 2008-ban, mondhatni a legnagyobb válságban, évvégére kétszerennyire, 5 éven belül pedig több százmilliós forgalomra számít a tulajdonos. Szerinte a kérdés nem az, hogy miként lehet nyereséges egy befektetés a gazdasági válság idején, hanem hogy mennyivel több profitot termelne, ha még a válság előtt indult volna. A projekt sikerét - Steiner szerint - két dolognak köszönheti: a cég már 20 éve van a piacon azokkal a termékekkel, amelyek mind a webáruház, mind a honlap kínálatát adják és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a már évek óta piacon lévő webáruházak többsége nem egészségügyi szolgáltatásokra specializálódott.

A válság első évében -  egy évvel 2007-es alapítása után - duplázta meg forgalmát a Tactologic kutatás-fejlesztő Kft. (tactologic.com), amely egyébként a világon egyedülálló tapintásérzékelők fejlesztésével nyerte el az Ernst & Young legjobb spin off és start up díját 2008-ban. A találmány, melynek kifejlesztése során szilíciumból készült érzékelőket egy félgömb alakú gumiborítás alá helyezték el, „csipben” a félvezető az erre ható erőket képes elektronikus jellé alakítani. Maga a tapintóeszköz akár 64 érzékelőt is tartalmazhat, de a kutatók készítettek az emberi kezet utánzó érzékelő kesztyűt is, ujjanként négy szenzorral. Ezzel a megoldással a szubjektív tapintásérzet digitalizálható, és objektív adathalmazzá alakítható, aminek kiértékelése például egy beteg vizsgálata esetén az orvosok számára adhat többletinformációt.

A terméket fejlesztő és exportáló cégbe, induláskor, összesen 35 millió forintot injekcióztak - a Richter Gedeon szponzorálásával - a tulajdonosok: az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Munkatársai - Kis Attila a találmány egyik szellemi atyja és egyben a cég ügyvezetője a hvg.hu-nak elmondta a Richter kivásárlása után tavaly újabb 15 millió forintra volt szükség az életben maradáshoz, de a 10 milliós forgalomnövekedésnek köszönhetően idén már nem lesz szükség külső tőke bevonására, ami szerinte egy kutatócég esetében nem kis sikerként könyvelhető el. A gyógyszercég - tette hozzá - épp a válságra hivatkozva állította le a cég szponzorálását. Egyelőre mégcsak a jövő zenéje, de - az ügyvezető elárulta - újabb területtel kacérkodik a Tactologic. A játékipar még kiaknázatlan lehetőségeket tartogat a cég számára - hangsúlyozta Kis Attila hozzátéve számításaik szerint évente ezerszer annyi szenzor előállítására lenne fogadókészség ebben a mikroelektronikai iparágban, mint akár a sebészeti, akár a robotgyártás területén. Ez utóbbiak jelenleg legfeljebb évi ezer szenzort rendelnek tőlük.

Start up cégek és a milliós tőkeinjekciók

A Prezi.com indulása egy hónappal kapott 160 ezer dolláros támogatást a Magyar Telekomtól, egy évre rá pedig a Twitter egyik alapítója, Jack Dorsey csatlakozott a cég tanácsadói boardjához. A termék - mely megnyerte a szponzornak a TED konferencia tulajdonosát, a The Sapling Foundationt, s a startupokat támogató kockázati tőkebefektető Sunstone Capitalt is - augusztustól az amerikai piacon, a Szilícium-völgyben is jelen van. Olyan online prezentációkészítő szoftver, amely alapjaiban tér el a slide-ról slide-ra haladó Powerpointos bemutatóktól, helyette a videóban is látható módon egy vázlatszerű felületen mozgunk, forgunk, zoomolunk ide-oda. A szolgáltatás egyszerűsége - a céget alapító Halácsy Péter és az ID magazin által a világ legjobb 40 designere közé sorolt Somlai-Fischer Szabolcs  szerint - az üzleti modellben is tetten érhető: ingyen használhatjuk mindenféle korlátozás nélkül egészen addig, amíg publikus, mások által is megnézhető prezentációkat gyártunk. Fizetnünk kell viszont akkor, ha offline is bemutatható, vagy privát prezentációkról van szó. Maga a szolgáltatás - mondta Somlai-Fischer a hvg.hu-nak - azért készült el kezdetben, mert mindketten sok prezentációt tartottak és szükségük volt egy új logikán alapuló szoftverre. De a prezi.com - állítják a tulajdonosok - nem azért jött létre, hogy startup legyen belőle, hanem, mert mindketten hittek benne.

Szintén informatikai alapú, ám a nagyközönség előtt még nem nyitott a HealthMash-en alapuló egészségügyi kereső. A rendszert Amerikában már több konferencián bemutatták, legutoljára a San Franciscó-i Health 2.0 egészségügyi konferenciára hívták meg a terméket életre hívó WebLib Kft.-t. A cég - amely speciális területeken mozogva készít alternatív keresőket, többek között média, könyvtári vagy egészségügyi adatbázisokhoz. Egyik legnagyobb projektje a HealthMash néven futó intelligens tudásbázis, ami megbízható forrásokon alapulva állít össze automatikusan egy egészségügyi tudáshalmazt.

A társaság már korábban is bizonyított a témában: 2005-ben az amerikai National Library of Medicine támogatta ToxSeek nevű toxikológiai keresőszolgáltatásukat. (A Weblib nyilvános demonstrációs keresője kipróbálható a polymeta.hu címen.)

A legjobb ötletek mindig az egyszerű ötletek, főként, ha a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket is kihasználják. A Rajczi Norbert által alapított premiumjobs.hu oldalon barátainkat és ismerőseinket ajánlhatjuk különböző állásokra - ha pedig javaslatunk beválik és ismerősünk próbaideje után is az adott cégnél marad, jutalékot is kapunk mindezért - a sikerdíjon (az éves bruttó bér 4-5 százalékán) az oldal és az ajánló egyharmad-kétharmad arányban részesül. Mindezzel sikeresen ki lehet kerülni azon fejvadászcégeket, akik munkájuk fejében akár az éves bruttó bér több mint egynegyedét is elkérhetik. A rendszer azért is működőképes, mivel saját ismerőseink képességeit sokkal biztosabban ítélhetjük meg, főként, ha mindezért még jutalékot is kaphatunk. 

Az oldal 2008 őszén indult be, 5-10 milliós invesztícióval, működése pedig egyszerű win-win szituációt teremt: a fejvadász szolgáltatást az eddigi piaci árszintnél akár 80 százalékkal olcsóbban is kínálhatja 3 hónapos garancia mellett (ha a próbaidő alatt nem válik be a pályázó, a portál újra megjelenteti a hirdetést), az internetezőkön kívül (akik egy pozícióért átlagosan 100-150 ezer forintos sikerdíjat is kaphatnak) a fejvadász versenytársak is nyugodtan használhatják munkájuk során. Rajczi Norbert elmondása szerint a hazai pályán megerősödött oldallal a régiós piacra is szeretnének kilépni, amely stádiumban értékesítenék majd a projektet. Kérdésünkre, hogy a válság miként érinti a fejvadász piacot, Rajczi azt állítja: hiába van a jelenlegi helyzet ellenére szinte ugyanannyi megbízás, mint eddig, a cégek jóval lassabban döntenek a jelöltek felvételéről, a piac meglehetősen belassult.

S.A.- B.M.