szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sok a jó és piacképes ötlet, de az is igaz, hogy a hazai közepes vállalkozások nagy részénél ma még hiányzik a professzionális vállalatirányítási gyakorlat, például a kontrolling konzekvens alkalmazása. A 2010 januárjától megnyíló, a magántőke-befektetők tőkehozzájárulásával 40 milliárd forintot meghaladó keretösszegű Jeremie-pályázat a kockázatitőke-finanszírozás szempontjából mindeddig alulreprezentált vállalati szegmensre fókuszál.

A program kitörési lehetőséget jelent a piacképes ötlettel és kellő elszántsággal bíró közepes és kisvállalatok számára, de a szegmensben eddig egyáltalán nem általános elvárások teljesítésére is szükség lehet. A feltörekvő magyar középvállalatok - vagyis a 2-22 milliárd forint éves árbevételű, dinamikus növekedésre képes hazai cégek - nem teljesítenek rosszul a régiós összehasonlításban - mondta Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoportjának vezetője.

A Deloitte - a pályázat eredményeként kiválasztott professzionális alapkezelők közül többeket ismervén - úgy látja, hogy a lebonyolításban részt vevő alapkezelők olyan gazdasági szereplők, amelyek a források elosztásán túl nemcsak a piacokhoz való hozzáférésben, hanem a náluk felhalmozott értékes menedzsment szaktudás átadásával is támogatni tudják az ígéretesnek tűnő jelölteket. A kockázati tőkeinjekció nyújtotta kiugrási lehetőség tehát adott, igaz, a siker érdekében a Jeremie-forrásokért versenyző cégeknek olyan elvárásokkal is szembe kell nézniük, amelyek a kkv-szegmensben mindeddig nem voltak általánosak. A kockázati tőkebefektetők mindenekelőtt átláthatóságot és megalapozott üzleti terveket várnak el a cégektől, ami a közepes és kisvállalatok nagy részét ma még felkészületlenül érheti - tette hozzá Kovács Domonkos, a  Deloitte szakértője.

Melyek a legfontosabb elvárások?

A saját pénzüket (is) kockáztató alapok meggyőzésének egyik fontos eszköze, hogy a forrásokra pályázó vállalkozásokat pénzügyi-számviteli átláthatóság, rendezett adózás és általában is jogkövető magatartás jellemezze. Fontos a jól működő cégirányítás, de az ideális jelölteknek ezen felül határozott üzleti jövőképpel is rendelkezniük kell.

Ennek a határozott jövőképnek a központi eleme egy többéves, különféle eshetőségre is felkészülő üzleti terv, amelyben a vállalkozás pontosan be tudja mutatni a programban elnyert pénz felhasználásának módját, a cég saját termékei, szolgáltatásai kapcsán meghatározható versenyelőnyt, és a különböző üzleti forgatókönyvek, szcenáriók szerint várható növekedést. A fenti szempontok teljesülése a befektetőt segítheti döntésében, hiszen az alapkezelők általában konkrét megtérülési elvárásokkal közelítik meg a cégeket. A rendezett működés alapkövetelmény, már az indulásnál döntő szempont lehet ugyanakkor, hogy a kockázatitőke-forrásért versenyző vállalkozás mind a rendezett hátteret, mind saját üzleti elképzeléseit meggyőzően, profi módon prezentálni is tudja.

Az aspiránsoknak a befektetéskor (majd azt követően szinte folyamatosan) átláthatóan és érthetően kell bemutatniuk működésüket, terveiket és eredményeiket. Ez olyan mértékű átláthatóságot követel meg a cégektől, amely elvárás ma még nem mondható általánosnak a közép- és kisvállalati szegmensben. Mindez természetesen nem jelent leküzdhetetlen akadályt, hiszen azok a cégek, amelyek komolyan tervezik a Jeremie-alapból elnyerhető forrásokkal való építkezést, most még elkezdhetik a felkészülést.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!