A korábbi évekhez hasonlóan idén is adóelőleg kiegészítési („feltöltési”) kötelezettség terheli azon adózókat, melyek éves szinten számított árbevétele az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 50 millió forintot. A feltöltési kötelezettségnek társasági adó, különadó és helyi iparűzési adó adónemekben is az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell eleget tenni. Az adóelőleg-kiegészítés kiszámításának érdemes kiemelt figyelmet szentelni, hiszen a feltöltésre befizetendő összeg kiszámítása során az adózók gyakran hagynak figyelmen kívül bizonyos kötelezettséget csökkentő lehetőségeket - hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.

Érdemes kellő körültekintéssel kalkulálni a feltöltés összegét, mivel ha az adóelőleg az adóév végén fizetendő adó összegének 90 százalékát nem éri el, akkor az adóhatóság a különbözet 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Minden, a következőkben felsorolt lehetőséggel kapcsolatban ezért az adózónak rendkívül óvatosan kell eljárnia- hangsúlyozta a szakértő.

Adóalap-csökkentő tételek, amelyek lehetőséget nyújtanak az adófizetési kötelezettség elhalasztására. Az alábbiakban felsorolt adóalap-csökkentő tételek közös jellemzője, hogy végleges adómegtakarítást ugyan nem jelentenek, viszont lehetőséget nyújtanak az adófizetési kötelezettség átütemezésére, így jelentős cash flow előnyhöz juttatják az adózót. Mivel azonban a társasági adó mértéke 19százalékra nő 2010-től, ezért a most a 16százalékos kulccsal elhalasztott adót a későbbi években 19százalékos kulccsal kell megfizetni. Emiatt erősen megfontolandó, hogy a pillanatnyi likviditás vagy az alacsonyabb adókulcs alkalmazása jelent-e nagyobb előnyt az adózó számára – hangsúlyozta a szakértő.

Gyorsított értékcsökkenési lehetőségek

A cégek gyakran nem alkalmazzák a társasági adóról szóló törvény által előírt gyorsított leírási lehetőségeket. Egyes esetekben az adótörvény akár 50 százalékos leírási kulcsot is lehetővé tesz. Ezeket rendelkezéseket tanácsos ismételten átolvasni, hiszen előfordulhat a társaság könyveiben olyan eszköz, amelyekre alkalmazhatóak lennének.

Fejlesztési tartalék

A fejlesztési tartalék képzése szintén egyfajta gyorsított értékcsökkenési leírásnak, így halasztott adófizetési lehetőségnek tekinthető, hiszen alkalmazása esetén az adóalap csökkenthető az ezen a jogcímen a jövőbeni beruházás forrásául szolgáló összeg lekötött tartalékába átvezetett összeggel. Nem realizált árfolyam-különbözet elszámolása adószempontból Ennek a módszernek a lényege az, hogy az év végi nem realizált árfolyam-különbözet meghatározott részét ezen adóalap-módosító szabály alkalmazásával ki lehet venni a társasági adó alapjából. Ez a szabály jól használható az adóalap optimális meghatározására olyan társaságoknál, amelyeknél az árfolyam-különbözet a tartósan a mérlegben szereplő tételek kapcsán keletkezik. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban végleges adómegtakarításról, hiszen amikor a fent említett tételeket kivezetik a könyvekből, a különbözet után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adófizetési kötelezettség későbbre halasztására, pillanatnyi cash flow előnyhöz jutásra azonban kiváló eszköz lehet ezen adóalap-módosító tétel alkalmazása is – közölte a szakértő.

Egyéb csökkentő tételek

Az adózó – amennyiben a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba veszi – választása szerint vagy a felmerülés évében, vagy az értékcsökkenés elszámolásának adóéveiben veheti figyelembe adóalap-csökkentő tételként a kutatási-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségeket. A Deloitte felhívja a figyelmet arra, hogy ennek eldöntésénél érdemes számításba venni azt is, hogy az értékcsökkenéssel arányos igénybevétel esetén a későbbi években az adókulcsok változása miatt a jelenlegi 20százalékos (16+4 százalék) helyett csak 19 százalék adóelőnyt lehet realizálni. Fontos megjegyezni azonban, hogy a 2010. január 1-jével életbe lépő adótörvény-változások hatására az iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével.

Helyi iparűzési adó mint csökkentő tétel

A helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg az adózás előtti eredményt csökkenti, amennyiben az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott (nettó) adótartozása. Az adóalap csökkentés lehetőségének igénybevétele szempontjából érdemes odafigyelni arra, hogy a vállalat  év végéig rendezze esetleges adótartozásait. A törvény az igénybe vehető csökkentő tétel mértékét az adózás előtti nyereség összegében maximalizálja. 2010-től ez a tétel kikerül az adóalap csökkentő tételek közül, így idén alkalmazható utoljára – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Illetékváltozások - ingatlannal rendelkező társaság

A Deloitte Zrt. szakértője elmondta: 2010. január 1-től életbe lép az az új szabályozás, amelynek értelmében az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének megszerzése illetékkötelesnek minősül. Ennek kapcsán az elfogadott törvény rögzíti, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is ingónak minősül. Ezen túlmenően a szabályozás kijátszhatóságának kizárása érdekében a módosító törvény meghatározza az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is, rögzítve, hogy az illeték törvény alkalmazásában ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve – vagyis egy, vagy több társaság közbejöttével – bíró társaságot is. Amennyiben tehát az adott vállalkozás ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését tervezi a közeljövőben, érdemes lehet az új szabályozás tükrében újragondolni, megfelelően időzíteni az ügyletet.

Egyéb adótörvény-változások

Számos további 2010-es adótörvény változás kapcsán már az idei év végén érdemes fontolóra venni különböző teendőket, lehetőségeket. Bizonyos esetekben a tranzakciók megfelelő időzítése, illetve a folyamatok, struktúrák újragondolása sokat segíthet az új adójogszabályokra történő felkészülésben.

Ingyenes ügyletek

Az ingyenes ügyletekre vonatkozóan jelentős változások lépnek hatályba 2010. januártól. Az új szabályok értelmében az adott/kapott támogatás, térítés nélkül átadott/átvett eszköz, térítés nélkül nyújtott/kapott szolgáltatás, ellenérték nélküli tartozásátvállalás tételekkel a juttatónak nem kell növelnie, míg a juttatásban részesülőnek nem kell csökkentenie az adózás előtti eredményét. Bizonyos esetekben azonban az ingyenes juttatásokkal kapcsolatban elszámolt ráfordítás nem minősül vállalkozás érdekében felmerült költségnek, így bár a juttatásban részesülő fél nem veheti figyelembe csökkentő tételként, a nyújtó félnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben valamely társaság ilyen ingyenes ügyletet tervez a közeljövőben, célszerű fontolóra vennie, hogy a tranzakciót az új, vagy a december végéig hatályban lévő szabályok alkalmazásával érdemesebb-e megvalósítani.

Forrásadó nem egyezményes állambeli cégeknek fizetett jövedelmeken

Az új szabályok értelmében forrásadó-köteles a külföldi személy részére belföldi nem magánszemély adózó által juttatott jogdíj, kamat, illetve szolgáltatási díj, feltéve, hogy a külföldi személy illetősége szerinti államnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországgal. A külföldi szervezet jövedelme után a forrásadó mértéke 30 százalék, amely adót a kifizető köteles levonni és befizetni. Abban az esetben, ha ilyen jellegű kifizetéseket terveznek idén év vége, jövő év eleje körül, akkor érdemes a fenti, 2010. január 1-jétől hatályos változást számításba venni.

Ellenőrzött külföldi társaságok

Módosul az ellenőrzött külföldi társaság definíciója. Az új feltételrendszer következtében olyan társaságok, amelyek korábban nem minősültek ellenőrzött külföldi társaságnak most annak minősülhetnek, szigorodtak továbbá az ezzel kapcsolatos szankciók is. Emiatt célszerű a cégeknek még idén decemberben átgondolniuk, hogy valamelyik csoporttagjuk nem minősül-e az új definíció értelmében ellenőrzött külföldi társaságnak, s ennek tükrében érdemes újragondolni a csoporton belüli gazdasági folyamatokat is.

Konklúzió

A Deloitte álláspontja szerint az előlegfeltöltési kötelezettség kiszámításának folyamata igen hasonló mutat a későbbi év végi adóbevallás elkészítésének lépéseivel. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben még az adófizetésre kötelezett nyereséges gazdasági vállalkozások is küzdhetnek cash-flow problémákkal, egy kis odafigyeléssel a feltöltési kötelezettség bizonyos határok között racionalizálható. A jogszabályváltozásokat figyelembe véve a tranzakciók megfelelő időzítésével, a folyamatok, struktúrák időben történő újragondolásával adott esetben elérhető, hogy egy jövőbeni adóváltozás ellenére se járjon rosszabbul a vállalkozás, mint korábban. Mivel a fenti lehetőségek gyakorlati alkalmazása adott esetben további megalapozó vizsgálatokat is igényelhet, az esetleges adókockázatok csökkentése érdekében érdemes külső szakértők tanácsát kikérni.

Üdülési csekk, kultúra utalvány

2010. január 1-től az éves minimálbér mértékéig - ami 73.500 Ft lesz 2010-ben - juttatott üdülési csekk, üdülési szolgáltatás valamint művelődési intézményi szolgáltatás után kedvezményes, 25 százalék mértékű közteher fizetendő. Az éves minimálbér mértékéig juttatott üdülési csekk és művelődési intézményi szolgáltatás 2009. december 31-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Ezért, amennyiben a munkáltató nem nyújtott 2009-ben korábban üdülési csekket, illetve művelődési intézményi szolgáltatást, vagy ennek mértéke nem haladta meg a fenti összeghatárt, ennek adómentes juttatására még ez év végéig lehetőség nyílik.

Hideg és meleg étkezési utalvány

A DeloittA munkavállaló részére 2009-ben adható hideg étkezési utalvány havi 6.000 forint, míg a meleg étkezési utalvány havi 12.000 forint értékig adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Amennyiben a munkavállaló részére nyújtott juttatás értéke a 2009. év folyamán még nem érte el a fenti összeghatárt, részére étkezési utalvány 2009. december 31-ig még a 2009. évi szabályok szerint, tehát a fenti összeghatárig adómentesen nyújtható.

Helyi utazási bérlet

2010. január 1-től a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállaló részére kedvezményesen, vagy ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet után 25 százalékos mértékű közteher fizetendő. Amennyiben azonban a bérletek megvásárlása és kiosztása -az éves bérletek tekintetében is - még 2009-ben megtörténik, a 2009. évi szabályok alkalmazandók, azaz a juttatás adómentesen nyújtható.
Eseti készpénzjuttatás 2010-ben

Érdemes megfontolni a 2009. év végi, vagy valamely más, eseti, egyébként a munkáltató döntésétől függően adható készpénz-juttatás 2010-ben történő kifizetését, amennyiben ez a juttatás a 2010. január 1-jétől alkalmazandó 17 százalékos (21,6 százalék) adómértékkel kedvezőbb feltételekkel adózna, mint 2009-ben, például 36 százalék személyi jövedelemadó vagy akár nagyobb mértékű adóteher alapján.

Devizában történő könyvvezetés

Dr. Szarvas Júlia, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: A számviteli törvény lehetőséget ad a társaságoknak arra, hogy könyvvezetésük pénznemét a forinttól eltérő más devizában határozzák meg. 2010. január 1-től az euró minden további, a társaság által bonyolított ügyletek devizanemére vonatkozó feltétel teljesítése nélkül választható a könyvvezetés pénznemének. Egyéb deviza választása továbbra is akkor lehetséges, ha a társaság tevékenysége elsődleges gazdasági környezetének pénzneme az adott, forinttól eltérő deviza. Ez a feltétel jövőre már akkor is teljesül, ha a társaság ügyleteinek (ideértve külön-külön a bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint pénzügyi eszközeit és pénzügyi kötelezettségeit) több mint 25 százalékát az adott devizában bonyolította, az áttérés elhatározásának üzleti évében és az azt megelőző üzleti évben.

Azt a tényt, hogy a társaság könyvvezetésének pénzneme a forinttól eltérő deviza, a társaságoknak létesítő okiratukban (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály) kell rögzíteniük, valamint jegyzett tőkéjüket is a választott pénznemben kell meghatározniuk. Ez vonatkozik mind az euróban, mind az egyéb devizanemben történő könyvvezetésre való áttérésre. Ezekhez a változásokhoz a társaságok legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) határozata szükséges, melyben a társaság létesítő okirata is megfelelően módosításra kerül – tette hozzá.

A szakértő kiemelte: Mostanra elhárultak a korábbi jogszabályi bizonytalanságok abban a kérdésben, hogy mikor szükséges meghozni ezeket a határozatokat. A Cégtörvény 2009. december 11-én hatályba lépő módosítása ugyanis lehetővé teszi, hogy a jegyzett tőke (alaptőke) devizanemének módosításáról szóló határozat hatálybalépésének időpontját a cégek egy, a határozat dátumánál későbbi időpontban határozzák meg. Mindez azért fontos fejlemény, mert a törvénymódosítást megelőzően a jegyzett tőke pénznemének módosítása a határozat meghozatalának napjával lépett hatályba. Ezzel a törvénymódosítással tehát a továbbiakban nincs akadálya annak, hogy egy, az idén meghozott határozattal 2010. január 1-jétől hatályosan állapítsa meg a cég devizában könyvvezetésének és jegyzett tőkéjének pénznemét.