szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A munkaügyi perek többségét munkavállalók indítják, általában az elbocsátások körüli ellentmondások miatt. Hiába azonban a jogszerű követelés, ha az egykori munkaadó felszámolás alatt áll. A gazdasági válság több elbocsátást és sok tönkrement céget is jelent. Kinek, mit és mikor kell bizonyítania?

Egysoros indoklással, a gazdasági helyzetre hivatkozva bocsátottak el egy védett korban lévő hölgyet, ráadásul végkielégítést sem fizettek neki. Védett korúnak az a munkavállaló számít, akinek a nyugdíjig öt vagy annál kevesebb évet kell dolgozni. Az asszony így jogellenes felmondás miatt perelhet, s a bíróságon majd a munkáltatónak igazolnia kell, hogy valóban visszaesett-e a cég forgalma. Sok munkáltató bocsátja el a válságra hivatkozva alkalmazottját, nem egyszer törvénybe ütköző módon, de egyre több alkalmazott ismeri ma már a jogait.

A munkaügyi perek közel 70 százalékát munkavállalók indítják, s bár 2008-tól a munkavállalói költségmentesség megszűnt, ez nem szegte kedvét az érintetteknek. A mostani szabályozás szerint, ha egy munkavállaló pert indít, úgy az eljárás illetékét az állam megelőlegezi számára, de a végén – pernyertességtől függően – az (ex)alkalmazottnak is ki kell vennie a részét a perköltségekből.

A cikk folytatását olvassa el a hvg.hu-n.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!