Elhúzódhatnak a társadalmi egyeztetések a magyar termék névjegy használatáról szóló rendelet kapcsán, ezért csúszhat a hatályba lépés időpontja is, de - mint Kardeván Endre államtitkár hangsúlyozta - de legkésőbb ebben az évben, a Vidékfejlesztési Minisztérium elképzeléseinek megfeleően, megszületik a rendelet. Ebben azt írnák elő, mi számít magyar terméknek, milyen arányban kell magyar alapanyagot tartalmaznia, illetve, hogy magyar cégnek kell-e előállítania – mondta az államtitkár, akit a magyar termékek népszerűsítéséért szervezett ötödik Coop Rally-n kérdeztünk arról, hivatalosan mitől lesz magyar egy termék.

Ma legalább hét különböző szempont alapján lehet magyarnak hívni a terméket: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az előállítás helye, a termékek előállításához használt anyagok eredete, a cég neve és termékeinek forgalmazási helye alapján. Csakhogy alig akad olyan áru a polcokon, amely képes a felsoroltak közül valamennyi kritériumnak megfelelni. Bár egy általánosan elfogadott közgazdasági meghatározás szerint – melyet nemrégiben a Tudatos Vásárlók magazinja közölt - azt a terméket tekintjük magyarnak, amely értékének több mint felét itthon állították elő, a jelenleg 85 féle védjeggyel ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható áru közül senki sem tudja pontosan megmondani, mennyi is a valóban hazai.

A Coop kétnapos versenyén házigazdaként közreműködő beszállítók többsége a gyártás helyszínét, a munkavállalók származását és az áru forgalmazásának helyét jelölte meg a magyar termék legfontosabb feltételének. Gombos Zoltán főállatorvos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa szerint az, hogy egy itthon előállított terméket nem exportálnak, hanem a magyar piacon értékesítenek, csökkenti a szállítási időt, s ez jelentős környezetvédelmi előnyökkel is jár. Azt is kiemelte, hogy egy-egy hazai terméket választva magyar munkahelyet is támogat a vásárló.

Kardeván Endre szerint azonban nehéz megítélni azt, ha például az egyik hozzá való fűszert importálják, akkor az mennyiben befolyásolja a termék eredetét. Az új rendelet ezt is hivatott orvosolni azzal, hogy egységesíti a kritériumokat, és ennek alapján bírságolhatóak lesznek azok a gyártók, amelyek nem az előírásoknak megfelelő termékre ragasztják rá a magyar jelzőt. Nehezíti a jogalkotók dolgát, hogy a "magyar termék" kifejezés használatáért - mondta már nemcsak az élelmiszer-előállítók versenyeznek.

Mindeközben folyik a társadálmi egyeztetés a hungarikumtörvényről: az egyik fő kérdés az , hogy lehessen-e az élelmiszeren kívül még másra is, akár egy épületre is használni a "hungarikum" jelzőt. A tervek szerint - hangsúlyozta az államtitkár - még az idén megszülethet a törvény.

Amíg nincs hivatalosan definiálva, mi számít magyar terméknek, addig a kereskedő kénytelen a gyártók által használt számos logó közül bármelyikkel értékesíteni az árut, ha már egyszer a polcára helyezi - mondta  a hvg.hu-nak Murányi László, a Coop vezérigazgatója. Úgy látja, a kormányzat részéről van hajlandóság arra, hogy sok év után "tiszta vizet öntsenek a pohárba" és jogszabályban rögzítsék a magyar áru előállítására és forgalmazására vonatkozó előírásokat.

A vezérigazgató hiszi, hogy a piaci versenyben előbb-utóbb szükség lesz az úgynevezett kiskereskedelmi koncentrációra,  magyarán nem tartja kizártnak, hogy a Coop a Reállal és CBA-val egyesítse erőit.