Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A öregségi nyugdíj összege a havi átlagkeresettől és az elismert szolgálati időtől függ, legalábbis még 2013-ig. Mi vonatkozik az 1956 után születettekre és a rokkantnyugdíjasokra?
A hvg.hu több olvasója vitatta a Magánnyugdíjpénztárak: megtakarításait akár egy összegben is kivehetik című cikkünkben megjelent nyugdíjszámítási módszert. Eszerint a nyugdíj alapjául szolgáló havi 200 ezer forintos átlagkereset után 40 év szolgálati idő letöltésével havonta – a nettó jövedelem 80 százaléka – vagyis 160 ezer forint állami nyugdíj jár a hatályos törvények értelmében.
A számítás, vagyis a havi átlagkereset megállapítása, pontosítva a cikkben foglaltakat, bonyolult eljárást igényel: 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának napjáig elért nyugdíjjárulék köteles keresetek nettósítását, valorizálását követően állapítják meg az úgynevezett nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet. Ezt jelenleg havi 289 ezer forint felett degresszálják, jobban mondva az ezt meghaladó részt nem teljes összegben számítják bele a nyugdíjba – tájékoztat Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője.
A törvény az alábbiakat mondja ki:
Az 1997. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időpont között megállapított öregségi nyugdíj esetében:
12. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.
2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjaknál:
20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltétele – hangsúlyozta Molnár László – nemtől függetlenül egységesen a betöltött 65. életév az 1956. december 31-e után születetteknél, amennyiben rendelkeznek legalább 20 év szolgálati idővel és nem állnak biztosítási jogviszonyban.
Előrehozott öregségi nyugdíjra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 2 évvel korábban, 63. életévük betöltésétől szerezhetnek jogosultságot, feltéve, ha van legalább 37 év szolgálati idejük és nem állnak biztosítási jogviszonyban.
Fontos megjegyezni, hogy a férfiak számára 2011-től, a nők számára 2013-tól megszűnik a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj. Ekkortól kezdve az öregségi nyugdíj előrehozott igénybevétele mindenképpen a nyugdíj csökkentését vonja maga után. A csökkentés mértéke attól függ, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonuló életkora mennyivel alacsonyabb, az öregségi nyugdíjkorhatárnál – maximális mértéke a 8,4 százalékot nem haladhatja meg.
Természetesen a csökkentett összegben megállapított előrehozott öregségi nyugdíjakat az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően is csökkentett összegben folyósítják, a korbetöltés tehát a csökkentés mértékét nem érinti.
A jelenlegi szabályozás alapján a nyugdíj összegének megállapítása az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem alapulvételével, illetve a megszerzett szolgálati idő figyelembevételével történik. A szakértő javaslata szerint a pontos szolgálati ideje időtartamának megállapítása érdekében 2011-ben mindenki forduljon szolgálati idő elismerés iránti kérelemmel a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.