A tőkeállomány nem növekszik akkor, amikor a gazdasági és jogszabályi környezet nem kiszámítható - nyilatkozta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az Inforádiónak adott interjúban. A kiszámíthatatlan tényezők között említette a válságadókat, azon belül a bankadót. Megemlítette: azt hallani, hogy szabályozási oldalról olyan megállapodásokat rúg fel a kormány, amellyel fixnek tekintett viszonyokat változtat meg. Szerinte egy ilyen környezetben hosszú távú terv alapján senki sem fog beruházni. A jogszabályi környezet kiszámíthatalansága és az ország jelentős az eladósodottsága mellett a beruházási kedvet az is visszavetheti, hogy a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre ajánlott kategória legalsó sávjába sorolták az országot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint aggodalomra egyelőre nincs ok, 2010 áprilisa, azaz az új kormány hivatalba lépése után 18 beruházó döntött Magyarország mellett. Összesen több mint 1,6 milliárd euró befektetésével -  a tárca tájékoztatása szerint - mintegy ötezer  új munkahelyet teremtettek. Az ITDH összesen  hétszer ennyi, 132 külföldi befektetési projektet regisztrált Magyarországon 2010 április és 2011 február között.  Ez - a hivatal adatai  szerint - 20 projekttel több volt, mint  egy évvel korábban, de még így sem érte el a 2008-as szintet. A gyártásba érkezett a legtöbb, 57 projekt, míg a szolgáltatásokba valamivel kevesebb. A kutatásfejlesztésben kimagasló számú - 15 beruházást - jelentettek be. A bejelentett projekteknek a kisebb része az, amelyik nem valósul meg, vagy nem olyan ütemben, ahogy azt előre tervezik - hangsúlyozták a hivatalnál.

A 2010-ben bejelentett nagyobb beruházások a következők:

- Audi, Németország, autógyártás - ESAB, Svédország, SSC - Givaudan, Svájc, táplálék kiegészítők gyártása - GM,  autógyártás - Grundfos, Dánia, pénzügyi szolgáltató központ - Henkel, Németország, vegyipar, gyártás - Samyang, Dél-Korea, elektronikai ipar, gyártás - SMR, India, autógyártás - Mylan/Gerard Laboratories (US), gyógyszergyártás Forrás: ITDH

Egy évvel ezelőtt kevesebb beruházást regisztráltak a gyártószektorokba és többet a szolgáltatóiparba. Ez a 2009-es ágazati megoszlás még a válság hatását mutatja. Az autóiparban, az elektronikában és a gépgyártásban sokkal kevesebb projektet jelentettek be, mint 2010 második felétől. Ettől kezdve egészen 2011 februárjáig folyamatosan nőtt a feldolgozóipar jelentősége, főként a korábbi év(ek)ben elhalasztott beruházások miatt.

Állítólag nincs befektető, aki kivonult volna az országból

A Külgazdaságért felelős államtitkárság adatai között nem szerepel távozó befektető. Az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatást igénybe vevő vállalatok közül egy sem jelezte távozási szándékát a kormányzatnak. Ezek statisztikai átlaglétszámát pedig a támogatási szerződés értelmében egyébként is folyamatosan figyeli a kormány. Az ITDH statisztikái szerint nagy volumenű beruházás-felszámolások nem történtek az országban, és nem lehet egy szektort sem kiemelni, amely a közelmúltban jelentős mértékű beruházásokat vesztett volna.

A Financial Times nemzetközi felmérése szerint a 2008-as stagnálás után 2009-ben a közép- és kelet-európai országokban a felére csökkent a beáramló tőke, és ezen belül az új EU-tagállamokban a 2003-as szintre esett vissza. Ami a bejelentett projekteket illeti, számuk, a Financial Times adatai szerint, szinte minden országban nőtt az előző évben, de csak Csehországban érte el a válság előtti szintet.

Bejelentett projektek a régióban (projektek száma)

Ország	2007	2008	2009	2010
Lengyelország	343	376	225	330
Románia	371	360	204	224
Magyarország	218	154	109	146
Csehország	149	145	113	195
Bulgária	150	146	101	124
Szlovákia	101	85	57	96
Összes	1332	1266	809	1115

Forrás: Financial Times, 2011 január

Magyarországra a legtöbb befektető  az autó- és a gépiparból érkezett, de  az előbbiben többnyire a már itt lévő cégek újra befektetései valósultak meg.  Tizenhat projektet jelentettek be a gazdasági és pénzügyi szolgáltatások területén, hárommal kevesebbet az elektronikai gyártásban és mindössze  hetet a gyógyszeriparban.

A legjelentősebb külföldi beruházó Magyarországon Németország, a beruházások 22 százaléka onnan származik. A Németországból, Ausztriából és Hollandiából érkező működő tőke a teljes állomány felét teszi ki, míg Európából érkezett a működő tőke 75 százaléka.

A magyarországi működőtőke-állomány 2010 első három negyedévében meghaladta a 67 milliárd eurót, ez egy főre vetítve a második legmagasabb szint a régióban (6400 euró). Az FDI állomány 2008 végén a korábbi évekhez képest csökkent, ami azonban nagyrészt a forint árfolyamának csökkenésével illetve az MNB módszertani váltásával magyarázható. 2009-ben az állomány értéke azonban már több mint 6 milliárd EUR-val meghaladta a 2008 év végi szintet. 2010-ben az állomány forintban növekedett, azonban a forint gyengülése miatt euróban kis csökkenést mutatott.

2008-ban a Magyarországra áramló külföldi tőke nagysága 4,8 milliárd euró volt, amely 20 százalékos növekedést jelent 2007-hez képest. 2009-ben a beáramlott tőke összértéke 1,55 milliárd euróra esett vissza, mintegy 70 százalékkal. A beruházások volumenének évközi adatai, illetve a bejelentett projektek számának kis mértékű növekedése alapján az ITDH valószínűsíti, hogy a tőkebeáramlás 2010-ben mért összesített adataiban sem számít jelentős növekedésre.  Az egyéb tőkemozgások nehezen megjósolhatóak, így bizonytalanságot visznek az előrejelzésekbe.

Külföldi elemzők közül az Ernst and Young például 1,5 milliárd euró körüli magyarországi befektetést prognosztizál  2010-ben, az MNB még nem publikált hivatalos adatokat. Az Ernst and Young két évvel ezelőtti tanulmánya szerint a megkérdezett cégek fele arra számít, hogy Magyarország versenyképessége három éven belül javulni fog. Középtávon a külföldi elemzők szerint is 3,5-4 millió eurónyi befektetésre számíthat az ország. A PricewaterhouseCoopers jelentése egybevág ezzel: eszerint a közép-keleteurópai régió csak lassan nyeri vissza pár évvel ezelőtti tőkevonzó képességét, és a tőkebeáramlás csak 2014-re éri el a 2007-2008-as szintet.