szerző:
Horváth Éva
Tetszett a cikk?

Volt idő, amikor a garázsban bütykölgettek a kreatív fiatalok, vagy éppen az egyik egyetemi laboratórium eldugott sarkában, a rendelkezésre álló szerszámokat, gépeket kihasználva próbálták tökélyre fejleszteni ötleteiket. Ma már a világ számos országában, leggyakrabban a világháló segítségével szerveződnek a pálya, netán már egy konkrét felfedezés elején állók számára a hasonló műhelyek. A mikrovállalkozásként megalakult FabLab Budapest mindenki számára nyitva áll.

Az ötletek mindig könnyen jönnek a lelkes, érdeklődő, kreatív szakembereknél, ám a megvalósításuk sokszor már komoly gondokba ütközik. Nem volt ez másként Sik Eduárd és Juhász Márton András esetében sem, akik úgy döntöttek, vállalkozást alapítanak, amely lehetőséget ad az ötletek megvalósítására, egyszersmind a kapcsolatteremtésre, majd később a fejlesztésekre is.

Háromdimenziós nyomtató. Három óra alatt kész a megálmodott épület makettje
Stiller Ákos

„Nálunk családi hagyomány, hogy mindenki barkácsol, épít valamint. Így számomra is természetes, hogy amit kitalálok és megtervezek, azt szeretném a valóságban is megcsinálni” – mesél az eredendő motivációról Sik Eduárd alapító. Az informatikus végzettségű tervező-grafikus eleinte egyedül indult szerencsét próbálni és lehetőséget keresni az ötletei megvalósítására. Így jutott el a Kitchen Budapestig, a Magyar Telekom innovációs laborjáig, a mobil kommunikáció és az internet „hazai boszorkánykonyhájáig”. Ott találkozott Juhász Márton Andrással, akivel ezután már együtt tervezgették egy szabadon felhasználható technológiai labor kialakítását. A segítség és az induló ötlet is a Kitchen Budapest falain belül talált rájuk: Somlai-Fischer Szabolcs hívta fel a figyelmüket a FabLab modellre, ami a közösen kitalált ideológiát nemzetközi hálózat formájában már alkalmazza. A FabLab (fabrication laboratory) a tengeren túlról indult, ám a régióban még nem csatlakozott eddig hozzá senki. Igaz, Csehországban és Bécsben már vannak hasonló kezdeményezések, de úgy tűnik, a honi párosnak sikerült megkaparintania az úttörő szerepét.

Amikor Sik Eduárd és Juhász Márton András kidolgozta a FabLab Budapest koncepcióját, olyan, minden ötlet számára nyitott műhelyt képzeltek el, ahol – a fegyverek kivételével – majdnem minden elkészíthető, és amit folyamatosan lehet fejleszteni. Miközben mód nyílik a tervezés és kivitelezés mellett a csapatépítésre, kapcsolatteremtésre, s nem mellékesen az elkészült találmányok, prototípusok közzétételére. A tagok ötleteinek megvalósításában kulcsszerepet játszó eszközök jelentős része high-tech ipari szerszám, de saját gyártású szerkezeteket is lehet találni köztük, amelyek könnyen érthetőek és bárki által elkészíthetők.

A FabLab nemzetközi hálózat

A FabLab amerikai alapítású, jelenleg tizenhat országban 46 laborral működő közösségi műhely. A Massachusets Institute of Technology (MIT) kezdeményezéseként indulva eleinte zárt rendszerként működött, csak diákok használhatták, majd később megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is. A hálózat tagjainak lehetőségük van ipari színvonalú szerszámok, elektromos berendezések és szoftverek szabad alkalmazására, hogy kivitelezzék saját ötletüket, prototípusokat készítsenek.

„A FabLab hálózatába vállalkozásként belépni nem jelent olyan kötöttséget, mint egy licence átvétele vagy egy franchise-rendszerhez való csatlakozás” – magyarázza Sik Eduárd. Ellenben a nemzetközi hálózat minden előnyét élvezi, amire a tagok támaszkodhatnak, ahonnan tudást és tapasztalatot meríthetnek. A műhely, a világban elterjedt gyakorlathoz igazodva, itthon is tagsági alapon működik, a barkácsolók, feltalálók, modellezők, fejlesztők, magánszemélyek, iskolák és cégek heti tagdíj fejében léphetnek be. (A tagdíj 6 ezer forint, diákoknak 5 ezer, cégeknek 12 ezer.)

Stiller Ákos

A start-up filozófiájú mikrovállalkozás ötlete hozzávetőleg másfél éve fogant meg az alapítók fejében. Cégüket akkor 500 ezer forintos alaptőkével hozták létre, és a lépésről lépésre való, következetes bővülést tűzték ki célul. A világon a FabLabek általában non-profit formában működnek, hiszen egyetemek és kutatóintézetek környékén jönnek létre, ám a magyar tulajdonosok profitorientált konstrukcióban gondolkodnak. Hitelt azonban, ha nem muszáj, nem vesznek igénybe. Idővel pályázatok útján és befektetők révén terveznek friss tőkét bevonni.

A FabLab Budapest hazai innovációs alkotóháza nem keverendő össze a lekicsinyített ipari parkokkal, sokkal inkább amolyan inkubátorház-szerepet kíván betölteni. A jelenleg a belvárosban, egy felújított szuterénben működő műhely a tervek szerint már az év vége felé átköltözne egy nagyobb helyiségbe. Majd később, nyilván az igényektől is függően, tovább bővítenék a méreteket. Az innovációs tevékenység mellett a vállalkozás távolabbi tervei között szerepel még a partnerkapcsolatok fejlesztése, együttműködések kialakítása, majd később a tevékenységükhöz szükséges nyersanyagok kiskereskedelme. Mivel eddig még az induláshoz szükséges tételek emésztették fel az anyagi kapacitások nagy részét, forrásokat egyelőre más, nagyobb cégek már elnyert pályázataiban való közreműködéssel igyekeznek szerezni. A fiatal szakemberek előszeretettel vállalnak szerepet a társvállalkozások k+f-hez kapcsolódó fejlesztéseiben.

Stiller Ákos

A Holló utcai nyitott műhelyben tevékenykedők palettája az idő előrehaladtával várhatóan egyre színesebb lesz, jóllehet, már a kezdő csapat sem mondható szürkének. A kis cég másik alapítója, Juhász Márton András például olyan mesterséges emberi bőrt fejlesztett ki, amibe képesek beépülni az idegsejtek. Ha a felfedezést a gyakorlatban is alkalmazzák majd, a beültetett idegen testrészek többé nem maradnak érzéketlenek.

Ugyancsak a FabLabban tervezi továbbfejleszteni találmányát a Startup Underground versenyen közönségdíjat nyert Szentirmai-Joly Zsuzsanna, aki olyan mozgó szövetet álmodott meg, amely képes minden formához idomulni. Ruhaként tökéletesen fölveszi az emberi test formáját, vagy akár cipőként a lábét, de alkalmas ipari formák borítására is. Az öltözködési kiegészítőket és lakberendezési tárgyakat egyaránt készítő textiltervező művész már túl van a kivitelezés egyik-másik formáján, ám a speciális szövésű anyag fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez a FabLab adta lehetőséget veszi igénybe.

Stiller Ákos

Az alkotóházba belépve az érdeklődő már most több, egészen érdekes szerkezettel találkozhat. Ilyen például az a mosolyautomata, ahonnan nem lehet pénzért csokit venni. Ám, ha megvillantunk egy mosolyt, az édesség kipottyan belőle. Ugyancsak látványos és hasznos az úgynevezett HoloBox (hologramdoboz), amely egy fényreflexiós elven működő prezentációs eszköz. Ha belenézünk, három dimenzióban futnak a reklámok: a középen forgó, párás sörösüvegtől a divatos parfümig. Az eszközök, szerszámok között ott a 3D-s nyomtató, amellyel pár órán belül, speciális műanyagporból elkészül a számítógépen megtervezett épület makettje vagy éppen a lézervágó, ami a gyártás túlnyomó részében nélkülözhetetlen. És persze van a műhelyben plüssmacska-nyalogató gép is, de csak üdítő kivétel gyanánt, nem mellesleg azért, mert alkotói a furcsa szerkezettel megnyerték az európai bacarobo versenyt, a haszontalan és vicces robotok vetélkedését.

A vállalkozás ars poeticája az ígéretes, komoly tudományos és műszaki ötletek felkarolása, miközben lehetőséget kívánnak nyújtani a szabadidő hasznos eltöltésére is. Ahogy Sik Eduárd megfogalmazza: „Várunk mindenkit, aki az alkotásért és a sikerért akar dolgozni, akár este, akár hétvégén. Örömet szeretnénk szerezni egymásnak és önmagunknak is.”

Az ötletek tárháza kimeríthetetlen. A FabLab Budapest esetében tényleg azt lehet mondani, hogy a határ a csillagos ég. Ám, tegyük hozzá azonnal az ismert megjegyzést is, hogy „ezt ne mondja senki, amikor lábnyomok vannak a Holdon”. A budapesti műhelynek ugyanis tagja a Puli Space Technologies GLXP is, amelynek kutatási munkája a magánfinanszírozású űrkutató csapatok nemzetközi Google Lunar X Prize pályázatára készül, amelyen a cél a sikeres indítás, leszállás, majd utazás a Hold felületén egy robottal, amely képeket és adatokat küld a Földre.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!