Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A nehezen behajtható, részben behajthatatlan tartozások növekvő volumene mára régiószerte kihívások elé állítja a bankokat. Igazi megoldást csak az általános gazdasági fellendülés hozhat, a problémák középtávú kezelésére mégis léteznek eszközök.
A rosszhitel állomány kezelésére megoldást jelenthet például, ha a bank a működését teljesen kettéválasztja, és a továbbiakban a szervezeten belül kialakított „rossz bankba” csoportosítja át a nem teljesítő hitelállományt. A portfóliók kettéválasztása révén láthatóvá, jobban mérhetővé válik az egyes folyamatok jövedelmezősége, a pénzintézet valós pénzügyi teljesítőképessége. További megoldási lehetőség, hogy a bankok megpróbálják eladni vagy kiszervezni ilyen portfólióikat egy erre szakosodott követeléskezelőnek. Az eladási ügyletek egészen a közelmúltig jelentős adókockázatot rejtettek magukban, ám egy tavaly év végi EU Bírósági döntés kimondta, hogy a névérték alatt megvásárolt portfoliókat sem terhelheti áfa-fizetési kötelezettség.
Az elhúzódó gazdasági válság mélyítette, de egyúttal felszínre is hozta a nem teljesítő hitelek problémáját – állapítja meg a Deloitte Zrt. banki rosszhitel-állományokról szóló első, hét országra kiterjedő elemzése. Ez az oka annak, hogy a régióban működő pénzintézetek csak a közelmúltban kezdték el felmérni az óriási rosszhitel-állományokkal összefüggő kockázatokat, és hogy kevesen vannak közöttük, amelyek a gondok kezelésére alkalmas, kész cselekvési tervvel rendelkeznének.
Országonként eltérő tényezők vezettek a rosszul teljesítő hitelportfóliók növekedéséhez, a régió mára két részre szakadt: a vizsgált országok közül Lengyelország, Csehország és Szlovákia külön csoportot alkot. Lengyelországban – bár itt a legnagyobb a rosszul teljesítő hitelek tömege a bankrendszerben – az ország relatíve erős gazdasága miatt a pénzintézetek kilátásai is jobbak, mint a régió többi országában.
Szlovákiában nemrég jelentős megszorításokat hajtott végre a kormányzat, ami a növekvő munkanélküliség mellett a hitelezési aktivitás visszaesését, és a nem teljesítő hitelek arányának növekedését vonhatja maga után, egyelőre mégis úgy tűnik, hogy a bankrendszer a jó profitabilitásnak és a meggyőző tőketartalékoknak köszönhetően képes kezelni a gondokat. A rosszhitel-problémától legkisebb mértékben érintett ország a térségben Csehország, a válság előtt itt volt legkevésbé túlfűtött a hitelezés és jelenleg is itt a legalacsonyabb a nem teljesítő hitelek válság utáni növekedésének aránya.
A régió többi országában – így Románia, Horvátország és Szlovénia mellett Magyarországon is – leginkább az elhúzódó gazdasági bizonytalanság, a már a válságot megelőző években kialakult óriási devizahitel-állomány, illetve az extrém árfolyammozgások együttes hatása rontotta fokozatosan a vállalati és lakossági ügyfelek fizetőképességét/fizetési hajlandóságát, és ezzel párhuzamosan romlott a kihelyezett hitelek minősége is – mondta Fülöp András, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorra szakosodott szakértői csapatának vezető partnere.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Az ország üzemeltetésére más is képes. Amit csak ők tudnak, abból pont elég volt. Európa visszavár.
Ha a tusványosi beszéd a NER szellemi iránytűje, Orbán most fordítva tartja.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli bürokratáknak megint sikerült tüdőn lőni az európai ipart.
A rapper a csúcson akarja abbahagyni.