Az elhúzódó gazdasági válság mélyítette, de egyúttal felszínre is hozta a nem teljesítő hitelek problémáját – állapítja meg a Deloitte Zrt. banki rosszhitel-állományokról szóló első, hét országra kiterjedő elemzése. Ez az oka annak, hogy a régióban működő pénzintézetek csak a közelmúltban kezdték el felmérni az óriási rosszhitel-állományokkal összefüggő kockázatokat, és hogy kevesen vannak közöttük, amelyek a gondok kezelésére alkalmas, kész cselekvési tervvel rendelkeznének.

Országonként eltérő tényezők vezettek a rosszul teljesítő hitelportfóliók növekedéséhez, a régió mára két részre szakadt: a vizsgált országok közül Lengyelország, Csehország és Szlovákia külön csoportot alkot. Lengyelországban – bár itt a legnagyobb a rosszul teljesítő hitelek tömege a bankrendszerben – az ország relatíve erős gazdasága miatt a pénzintézetek kilátásai is jobbak, mint a régió többi országában.

Szlovákiában nemrég jelentős megszorításokat hajtott végre a kormányzat, ami a növekvő munkanélküliség mellett a hitelezési aktivitás visszaesését, és a nem teljesítő hitelek arányának növekedését vonhatja maga után, egyelőre mégis úgy tűnik, hogy a bankrendszer a jó profitabilitásnak és a meggyőző tőketartalékoknak köszönhetően képes kezelni a gondokat. A rosszhitel-problémától legkisebb mértékben érintett ország a térségben Csehország, a válság előtt itt volt legkevésbé túlfűtött a hitelezés és jelenleg is itt a legalacsonyabb a nem teljesítő hitelek válság utáni növekedésének aránya.

A régió többi országában – így Románia, Horvátország és Szlovénia mellett Magyarországon is – leginkább az elhúzódó gazdasági bizonytalanság, a már a válságot megelőző években kialakult óriási devizahitel-állomány, illetve az extrém árfolyammozgások együttes hatása rontotta fokozatosan a vállalati és lakossági ügyfelek fizetőképességét/fizetési hajlandóságát, és ezzel párhuzamosan romlott a kihelyezett hitelek minősége is – mondta Fülöp András, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorra szakosodott szakértői csapatának vezető partnere.