A felmérés Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vállalatközi fizetési szokásait elemezte. A hitelbiztosító felmérése szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel egyharmadát határidőn túl egyenlítik ki, és a megkérdezettek nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

A 820 cég bevonásával készült kutatásból az is kiderül, hogy a magyar cégek a külföldi vevőkkel is megengedőek: az összes kibocsátott számla értékének több mint 80 százalékánál engedélyezik a halasztott fizetést, míg a kelet-európai átlag 62,6 százalék, a nyugat-európai 46 százalék. A magyarországi cégek közül a középvállalatok biztosítják leghosszabb fizetési határidőket belföldi (33,5 nap) és külföldi (47,4 nap) ügyfeleiknek egyaránt.  

Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint továbbra is gondok vannak a hazai fizetési fegyelemmel, amit a piac legkisebb szereplői szenvednek meg. A magyar kisvállalatoknál a legnagyobb arányú a belföldi B2B (business to business - vállalatok közti) vevőkhöz kapcsolódó lejárt határidejű számlák aránya (34,4 százalék), a fizetési határidőt követő egy hónapon belül kifizetett belföldi számlák aránya pedig a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (66 százalék). A mikrovállalkozások által kiállított számlák több mint egyharmadát még egy hónappal a fizetési határidő lejárta után sem fizetik ki.

A magyar vállalkozások által kiállított összes belföldi számlák értékének 30,2 százalékát egyenlítik ki határidőn túl, külföldi vevők esetében ez az arány 23,8 százalék. Európában sem sokkal jobb a helyzet az Atradius szerint: a kelet-közép-európai cégek belföldi számláinak értékének 31,6, a külföldiek 26,3 százalékát fizetik késve. Nyugat-Európában az arány 30,6, illetve 27 százalék.

Az Atradius felmérése szerint a magyar belföldi számlák 1,7 százalékát sohasem fizetik ki, ami jobb arány, mint a közép-kelet-európai 2,6, illetve nyugat-európai 3,5 százalék. A külföldi vevőknek kiállított számlák esetében 0,6 százalékot képtelenség behajtani, amely így is jobb, mint a kelet-közép-európai 1,8, illetve a nyugat-európai 2,7 százalékos arány.