Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Bár a tavalyi évről szóló társasági adóbevallások alapján – legalábbis a bevételek és üzemi eredmények szerint – a vállalkozások valamelyest javítottak helyzetükön, az életük nem lett sokkal könnyebb, jelentősen növekedtek ugyanis adósságaik – írja a Napi Gazdaság Online.
A tartozások között jelentősebb részt képviselnek a rövid lejáratú hitelek, amelyek állománya jelentősen nőtt tavaly 2010-hez képest: 44,9 ezer milliárdról 47,4 ezer milliárd forintra. A mintegy 390 ezer bevallást benyújtó vállalkozás közül 356 ezer könyveiben szerepelt rövid lejáratú kötelezettség. Egy átlagos vállalkozás tartozása 133 millió forint. A 356 ezer cég közül több mint 200 ezer szállítóknak vagy szolgáltatóknak tartozik, a tartozásállomány tavaly 6800 milliárd forint volt, 500 milliárddal több az egy évvel korábbinál (a költségvetési szektor az idén az első nyolc hónapban 62 milliárd forint tartozást hozott össze).. A vállalkozások tavaly összesen 78,9 ezer milliárd forint kötelezettségállománnyal rendelkeztek, ami jóval több, mint az éves nettó árbevétel tavalyi 71 ezer milliárd forintos értéke. Utóbbi ugyanakkor jelentős növekedést jelent a 2010-es 67 ezer milliárd forinthoz képest.
A hosszú lejáratú hiteleknél nem következett be változás, összesen 92 ezer társaságnak van ilyen hitele, a kötelezettségek értéke meghaladja a 28,4 ezer milliárd forintot. Egy évvel korábban mintegy 98 ezer cégnek volt 28 ezer milliárd forint hitele. Nagyjából 390 ezer cég nyújt be évente társasági adóbevallást, azaz közülük minden negyedik hitelképes, illetve hajlandó hitelt felvenni.
A képet tovább árnyalja, hogy a 28 ezer milliárd forinton belül a beruházási célú hitelek aránya alacsony, 4600 milliárd forint, és ilyennel csak 33 ezer társaság rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a cégek kevesebb mint tíz százaléka képes és hajlandó hitelből fejleszteni. Nem elképzelhetetlen természetesen a saját tartalék és megtakarítás fejlesztésekre fordítása, de nem megszokott, és bizonyos szintű beruházásoknál ez kivitelezhetetlen is. Nem szabad itt figyelmen kívül hagyni persze a támogatásból végrehajtott fejlesztéseket sem.
A pénzügyi nehézségekre utal a behajthatatlan tartozások alakulása: a 2010-es 144 milliárd forint után tavaly a vállalkozások 227 milliárd forint behajthatatlan követelést érvényesítettek értékvesztésként. Ezt 7600 cég jelezte bevallásában, vagyis egyenként majd 30 millió forint követelés tartozott e körbe − ennél azonban jóval magasabb lehet a valóban behajthatatlan összeg.
