Árufeltöltés, szórólapozás, pakolás, futószalag melletti munkák, adatrögzítés és szendvicsemberkedés. Ilyen munkákkal kezdi általában minden egyetemista és az esetek többségében ezekkel is fejezi be, ha a tanulás mellett pénzt akar keresni. A Szilágyi testvérek, miután 2009-ben felvették őket az egyetemre, más utat próbáltak. Ebből lett a Diáktaxi. Az üzlet csak két évvel később indult be a sok szükséges hivatalos irat és engedély beszerzése után.

„A társaságnál csak olyan sofőr dolgozhat, aki diák, hallgatói jogviszonya van, vagy nemrég fejezte be az egyetemet” – mondja az egyik alapító, Szilágyi Tamás. A diáktaxi csak este 8-tól reggel 6-ig jár, csak ebben az időben lehet elérni a megadott mobilokon. A társaság célja, hogy ne az új és menő autókkal tűnjön ki a többiek közül, hanem a szolgáltatás minőségével, ami szerintük főként a sofőrökön múlik.

Éjt nappallá téve

„Leinthet ma már bárki egy Audi A8-ast, de semmi garancia nincs rá, hogy ha beültél a kocsiba, akkor a kényelmes üléseken kívül a szolgáltatás többi része is jó. Gyakran halljuk egyetemista utasainktól, hogy beültek egy új autóba, de benne ült egy olyan sofőr, akivel sem beszélgetni, sem zenét hallgatni nem tudtak” – mondta a hvg.hu-nak Szilágyi Tamás, aki a Budapesti Műszaki Egyetemre jár nappalira.

A taxizni akaró diákokat a Diáktaxi Kft. foglalkoztatja. Heti két napot kötelező vállalni, de a sofőrök többsége így is hat napot dolgozik. Ez elsőre azért is érdekes, mert nappal elvben ott az egyetem, míg éjjel dolgoznak. A Diáktaxi sofőrjei azonban azt mondják, az éjszakai munka jobb, a legtöbb diákmunkát ajánló szervezetnél csak napközben lehet dolgozni, pont akkor, amikor az órákra is be kellene járni.
Keveset alszanak, de élvezik a munkát, ezért képesek ilyen körülmények között dolgozni – mondja Vass Milán, a Corvinus volt és Szilágyi Péter, a Budapesti Kommunikációs Főiskola jelenlegi hallgatója. Milánnak van egy heti 36 órás nappali állása is, de a taxizást is folytatja, mert „az neki hobbi”.

Jobban fizet és nem fekete meló

A taxizás többet fizet, mint egy átlagos diákmunka. A nappali szórólapozásból és az éjjeli hűtőházi pakolásból nem lehet óránként 400-500 forintnál többet keresni. A Diáktaxinál egy sofőrnek kijön a 800 forintos órabér, és mellette megtarthatja a borravalót is, ami egy forgalmas estén több ezer forint is lehet.

Bár sokat hallani, hogy a taxisok feketén szerzik a jövedelmüket, a Diáktaxinál mindenki be van jelentve, és mindenről adnak számlát. Megéri nekik a szabályok betartása, mert akinek van munkája vagy hallgatói jogviszonya, azután nem kell annyi járulékot fizetni, mint egy normál főállású dolgozó után. A létszám is folyamatosan bővül, most csak fiúk vállalnak taxizást, de hamarosan egy lányt is felvesznek sofőrnek.

Mindamellett egy taxit beüzemelni nem olcsó mulatság. Pusztán a NAV által leplombált, uniós szabványoknak megfelelő óra belekerül 200 ezer forintba. A költségekbe beszáll a Diáktaxi is, az engedélyeket is segít beszerezni.

Csak a zene

A társaság 15 autója más-más márkájú, és a koruk is változó, sok közöttük a 8-10 évnél is idősebb. Az autók fele a Diáktaxit üzemeltető kft.-é, a többi a sofőröké tulajdona. Az ugyanakkor minden autónál elvárás, hogy prémium minőségű audiorendszer legyen benne. Ha az autók kaszniján olvasható szlogen („Veled egyetemben”) nem lenne elég, ebből is kiderül: az egyetemisták a célközönség. Szilágyi Péter és Vass Milán szerint bizalmat ébreszt az utasban, hogy velük egyidős, jókedvű, kommunikatív fiatalok ülnek a volánnál. Az utazóközönség 70-80 százaléka visszatérő utas, nagyon fontos a személyes kapcsolat a sofőr és az utas között.

Diáktaxi

Akadt köztük olyan, aki hajlandó volt akár egy órát is várni a kiválasztott sofőrre, sok ügyfél pedig a Facebookon is bejelöli a kedvenc sofőrjét. A Diáktaxinál abban is segítenek, ha valaki nem tudja, hova menjen bulizni, és persze a törzsutasok címét már fejből tudják. Az ügyfél a Diáktaxinál ugyanazzal a rendszerrel találkozik, mint más társaságoknál. Felhívja a megadott mobilszámot, ahol egy diszpécser fogadja a hívást, aki intézkedik, hogy melyik autó tud hamarabb odaérni.

Beszólnak

A konkurencia viselkedése velük szemben eltérő. Azok, akiknek biztos piacuk van, nagyok és nagy múltúak, normálisan viselkednek velük, mert nem érzik versenytársnak a Diáktaxit. A kisebb, nem fix piaccal rendelkező társaságok sofőrjeivel már több a probléma.

„Legtöbbször azon rágnak be, hogy a mi autónkra akár 20 percet is várnak, de nem ülnek be hozzájuk. Egyszer egy helyen többször fordultunk, miközben a másik taxisnak egy fuvarja sem volt, ezért a lehúzott ablakon keresztül behúzott nekem egyet” – meséli Péter. Egy időben megpróbálták elmagyarázni, hogy a mindössze 15 autóval dolgozó társaság nem jelent konkurenciát, csak egy új színfoltot az éjszakai személyszállításban – kevés sikerrel.

A társaság most egy közepesen alacsony tarifával jár, de ha az új taxisrendelet miatt többet kell fizetni a taxiért, kevesebb marad a borravalóra, pedig az órabér mellett komoly összeg az is egy diáknak.

A taxisrendelet-tervezet

Szilágyi Tamás szerint az, hogy pontosan, szinte típusra meghatározzák, hogy milyen autóval lehet taxizni, és az legfeljebb milyen idős lehet, valószínűleg a nagyobb taxitársaságokat hozza helyzetbe. Az egységes szín megjelenése a fővárosi taxizásban szintén: kérdés, mennyi idő alatt kell a szabályokat átvenni, és hogy pontosan mik lesznek azok. Szilágyiék szerint a legnagyobb probléma a témát körbelengő bizonytalanság.

Nyilván a nagyobb társaságok megengedhetik maguknak könnyebben, hogy lecseréljék az autókat vagy az előírt színűre fóliázzák át. Ha még a matricázás mikéntjét is meghatározzák, elvben a Diáktaxi szlogenje sem kerülhet ki a kocsik oldalára. De ez csak a legkisebb gond: nagy kérdés, hogyan tudják majd folytatni. Milán és Péter is hangosan megjegyzi: nem biztos, hogy a fiatalabb autó a kényelmesebb! És van olyan utas, aki kifejezetten szereti a régibb, öregebb autókat, mert ezekre vannak beindulva, vagy valamilyen emlékük kapcsolódik bizonyos típusokhoz.

Egy dolog van, amit a fiúk mindenképpen belevennének a rendeletbe: a végzettség és a képzettség. Ma ugyanis 8 általános sem kell ahhoz, hogy valaki taxizhasson, és bár a diploma vagy az érettségi nem jelenti, hogy valaki jó sofőr lesz, szerintük sok kétes múltú, alkalmatlan taxist lehetne ezzel eltüntetni az utcákról. Valószínűleg a sofőrök egymás közötti, illetve a sofőrök-utasok közötti néha tettlegességig fajuló agresszió is csökkenne. Szilágyiék szerint a nyelvtudás is nagyon fontos feltétel lehetne a külföldi utasok miatt. „A rendelet meghatározza a csomagtartó méretét, valószínűleg épp a reptéri fuvarok miatt. Akkor már nem ártana egy kis nyelvtudást is elvárni” – magyarázta a hvg.hu-nak Szilágyi Tamás.