Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Amögött, hogy a kkv-k vezetői meglehetősen tájékozatlanok a korrupció, a tisztességtelen vállalati/üzleti magatartás témájában, illetve „megjelenésének” felismerésében, az a „jól bevált” gyakorlat állhat, amely egy-egy szektorban – mint például az építőiparban – általánosan elfogadott is. Ahol a vezetői szinten mutatkozik belső igény a tisztább működésre, ott csak egy „kezdő” lökés hiányzik. Azoknál a szervezeteknél, ahol általánosan elfogadott, hogy feketén vagy szürkén bérezik az embereiket, így dolgoztatnak, vagy kétes módon nyerik üzleteiket, ott el sem fog jutni ez a téma addig, hogy elgondolkodjanak a váltáson – vélekedik Papp Zoltán,a Bautrans igazgatója. Közöny, illetve általános vélekedés is állhat az érdektelenség mögött, végső soron tényleg visszás az, hogy az számít „csodabogárnak”, aki megpróbál tisztességesen dolgozni?
Kizárólag jogszabályokkal feltehetően nem sikerül elriasztani a tisztességtelen üzleti magatartás „gyakorlásától” az érintetteket. Sehol sem elég csak a jogszabály, ám segíthet megértetni, miért káros ez a habitus. Ahol már a megértésnél elveszik a lendület, a változtatásra való igyekezet, ott a cégek nem tudnak, vagy nem akarnak minőségi tudást és szolgáltatást rendelni. Ma Magyarországon a cégvezetők gyakran gondoljűk magukat „mindentudók”, és nem hajlandóak még csak tájékozódni sem, nemhogy valódi szakembert megfizetni.
Több megnyilvánulását is tetten lehet érni a tisztességtelen üzleti magatartásnak, vannak cégek, ahol az alapok rendben vannak, de munkát speciális „táskás” módszerrel nyernek. Van, ahol az ügyfél oldal még rendben is volna, azonban az alkalmazottakat „kombinált” módon bérezik.
A nemzetközi fuvarozásban elenyésző a tisztességtelen üzleti magatartás, a szakember praxisában talán ha tíz alkalommal tapasztalt 17 év során olyan esetet, amikor az ügyfél jelezte mi lenne az ára a szerződésnek. Ezeket az eseteket kivétel nélkül tudták kezelni tárgyalásos módszerrel. Azt persze nehéz lenne csak is, hogy mennyi munkát vesztettek el emiatt. Az építőiparban a daruzási és emelő üzletágban sajnos ez a helyzet már korán sem ilyen könnyen behatárolható, itt akár naponta jelentkeznek kellemetlen szituációk – legyen az ajánlattétel, már megnyert munkánál építés vezetőktől, projektvezetőktől, vagy sajnos néhány hatósági megbízottól is–, bár ez egyre kevesebb az elmúlt 20 évet figyelembe véve.
Burkolt korrupciós helyzetekben célszerű már a tárgyalások kezdetén a partnerek tudomására hozni, hogy milyen értékrendszer mentén dolgoznak. Hasznos megkeresni mindig azt a szintet az adott cégben – és mindig van ilyen –, ahol már nem áll érdekében a másik félnek, hogy tisztességtelen üzletet erőltessen. Ha nemlehet eljutni addig, akkor az adott szinten kell megtenni mindent a tárgyalás során, és ha mindez kevés, akkor el kell engedni az üzletet. Nincs más alternatíva.
