Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kerényi János hangsúlyozta: kiderült, hogy a végelszámolás megkezdése előtt egy évvel hat takarékszövetkezet – Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet, Mecsekvidéke Takarékszövetkezet, Örkényi Takarékszövetkezet, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Tisza Takarékszövetkezet - elnök-igazgatója tagja volt a soltvadkerti takarékszövetkezet igazgatótanácsának.
A TAKIVA intézményvédelmi alaphoz tartozó takarékszövetkezetekhez a végelszámolás folyamán mintegy 4 milliárd forint értékű jó hitelt került át engedményezési megállapodással – tette hozzá. Az állam a 2012. június 1-jén megkezdődött végelszámolás után a rendkívüli helyzetre reagálva megsegítette az önkormányzatokat, 267 millió forint összegű betétet engedményezéssel átvett az önkormányzatoktól, és ezzel belépett a hitelezői körbe - emlékeztetett Kerényi János.
Azzal, hogy az állam bejelentette hitelezői igény jogosultságát, új helyzet állt elő, mert betekintést nyerhetett a végelszámolás megkezdése előtti időszak történéseibe – mondta a kormánymegbízott, hozzátéve, hogy így már kikérhette a megkötött szerződéseket, megállapodásokat, valamint a végelszámolás folyamán a végelszámoló által kötött megállapodásokat is.
Kerényi János idézte a hitelintézeti törvényt, mely kizárja az úgynevezett belső ügyletet, melynek értelmében, aki a soltvadkerti takarékszövetkezet igazgatótanácsában végelszámolás előtt benne volt, az semmiféle pénzügyi műveletet nem hajthatott volna végre, ami esetleges hasznot, vagy előnyt jelent számára.
A feljelentést az indokolja, hogy a soltvadkerti takarékszövetkezettől elvont 4 milliárd forinttal csökkent a felszámolói vagyon, így a betétesek, vagy részjegyesek, közöttük jelen esetben az állam, ennyivel kevesebb pénzhez juthat hozzá, miközben az adott takarékszövetkezetek másoknál előnyösebb helyzetbe kerültek - fogalmazott a kormánymegbízott.
Kerényi János adatai szerint a Soltvadkerti Takarékszövetkezetnél 39 milliárd forint betétállomány volt elhelyezve, 37 milliárd forintos hitelállomány és 2,5 milliárd forintos tulajdonosi részjegy mellett. A nem végleges adatok szerint 17 milliárd forint szinte behajthatatlan, rossz hitelkihelyezés történt.
Kerényi János szólt arról, hogy a 100 milliárd forinttal rendelkező Országos Betétbiztosítási Alap eddig mintegy 32 milliárd forintot fizetett ki a Soltvadkerti Takarékszövetkezet százezer euró alatti betéteseinek. A történtek is indokolták a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény elfogadását, az állam számára kiemelten fontos takarékszövetkezetek biztonságos működése, valamint a betétesek biztonsága érdekében – fogalmazott Kerényi János.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el a végelszámolást. A PSZÁF az intézkedést azzal indokolta, hogy a cég elveszítette a tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált. Ez nem teszi lehetővé a biztonságos működést a takarékszövetkezet ügyfelei és partnerei számára, és súlyosan sérti a hitelintézeti törvény előírásait.
