Miközben arról hallani, hogy megugrott a Magyarországra érkező turisták száma, s több vendégéjszakát is töltenek el a hazánkba látogató külföldiek – így a turizmushoz kötődő más szektorok is jól járhatnak –, ezzel párhuzamosan azt lehet tapasztalni, hogy a külföldi vendégsereg összetétele teljesen átalakult, a belföldi forgalom zuhanásával párosulva ez pedig komoly nyomást helyez az egész szolgáltatószektorra. A hazánkban 2007-2008 óta szinte konstansan tartó gazdasági válság olyan mértékben vetette vissza a szolgáltatószektorban dolgozók jövedelmét, hogy sokan a felszínen is alig tudnak maradni. A gazdasági válság a borravaló-adási hajlandóságot is hazavágta, ebben azonban más okok is szerepet játszanak.

Képünk illusztráció

AFP / Patrick Kovarik

"Pár éve még egyszer annyit vittem haza borravalóból, mint a fizetésem"

Egy budapesti négycsillagos szállodában dolgozó londiner szerint a borravaló adása ma már egyértelműen eltolódott az ötcsillagos hotelek irányába, vagyis már inkább csak ott adnak pluszjuttatást a vendégek a személyzetnek. András szerint ez azért van így, mivel – a válság és a Malév csődje következtében – csökkent az üzleti, egyéni vendégek száma, a csoportok pedig előre kifizetik a csoportos csomaghordást, abból a pénzből ők nem részesülnek. Aki egyáltalán ma még ad borravalót, az az olyan vendég, aki már évek óta ugyanabba a szállodába jár, vagy a nagyobb családok, akik a több gyerek mellett nem tudnak maguk megbirkózni a sok csomag felhordásával. A borravalóból 2007-2008 előtt a londinerek a fizetésüknek megfelelő összeget még egyszer összeszedték, akkor így 160-170 ezer forintot tudtak hazavinni (alapfizetésük 80 ezer körül alakult, és alakul ma is). Ez mára jelentősen csökkent, főként a vendégösszetétel átstrukturálódása következtében.

Egy ugyancsak négycsillagos szállodai kávézóban azt tapasztalták, hogy a 10 százalékos szervízdíj bevezetése óta a külföldiek szinte egyáltalán nem adnak borravalót, a magyar vendégek 80 százaléka ugyanakkor továbbra is hozzáteszi a pluszösszeget. Legjobban azonban nem is a borravaló, hanem a forgalom visszaesése az, ami érzékenyen érinti a kávéházat.

A fodrászok is megsínylik a válságot

Két éve még majdnem mindenki adott borravalót, ma viszont már csak minden második ügyfél tesz így – fejtette ki a 30-as évei elején járó Kata, aki Budapest belvárosában dolgozik fodrászként. Ő már legalább 5-6 éve nem emelt árat, mivel a borravalóból mindig bejött annyi, hogy tudta tartani a korábbi árszínvonalát. A borravaló elmaradása, mely egy hajvágás, festés árának 10-20 százaléka körül mozgott, arra kényszerítheti, hogy árat emeljen, mivel az emelkedő anyagköltségek mellett nem tudja kigazdálkodni a mostani árakat.

A borravaló összegének zuhanását Kata ugyanakkor nem is válsághoz köti, szerinte inkább az egykulcsos adórendszer bevezetésével lett kevesebb pénzük az embereknek. Négy-öt éve még minden további nélkül adtak borravalót, most azonban olyanok sem adnak, akik szerinte nincsenek rossz anyagi helyzetben. Ez Kata szerint azért lehetséges, mivel a válság és az átalakuló adórendszer miatt egy szinttel lejjebb csúszott kuncsaftjainak egy része, egyszerűen kevesebb a pénzük, és azt igyekeznek mindenhol megfogni. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy ez a radikálisan csökkenő trend megfordul, ugyanakkor az látszik, hogy az emberek tudatosabbak lettek a pénzköltés területén, és ha csökkentett áron is igénybe tudják venni ugyanazt a szolgáltatást, akkor nem biztos, hogy ha javul a helyzetük, akkor vissza is tér a borravaló.

Horváth Szabolcs

A taxisok örülnek, ha túlélnek

Ha idén egy taxis ki tud jönni nullásra, akkor ő már jól járt, örülünk, ha túlélünk – mesélte József, aki évtizedek óta taxizik. Három nyelven beszél, egy háromévesnél fiatalabb autóval szállítja az utasokat, igyekszik minőségi szolgáltatást nyújtani. József szerint a taxisok forgalma legalább 40 százalékkal zuhant az utóbbi pár évben, a visszaeső bevételek mellett ráadásul azzal is rosszabbul járnak, hogy az utasok jelentős része kártyával fizet. Ezekben az esetekben pedig nincs borravaló.

A válság hatására a külföldi üzleti utasok száma is jelentősen megcsappant, azok a külföldi menedzserek, aki korábban hetente, kéthetente jöttek Magyarországra, ma már inkább csak havonta jönnek, és akkor is rövidebb időre. És természetesen bankkártyával fizetnek, mivel az utolsó eurócentig el kell számolniuk a kiadásaikkal, még inkább, mint korábban – emelte ki József. Ha kapnak is borravalót, az pedig már teljesen minimális. Az előbb is kaptam például egy húszast, mások ezt visszaadják, de én megtartom, minden kicsi számít – hangsúlyozta. József hozzátette, hogy míg a legtöbb taxis bevétele komolyan zuhant az utóbbi két-három évben, addig pont a válság időszaka alatt raktak a nyakukba pluszköltségeket (például az autók sárgára fóliázása). Ha nem lett volna ekkora forgalomcsökkenés, akkor is nehéz lett volna kigazdálkodni a pluszköltségeket, de most tényleg csak a kibekkelésre lehet játszani.

Egy rosszabb napon 15 százalékra tolják fel a szervízdíjat

A szervízdíj általában 10 százalék (külföldön 8 a megszokott), amit sokszor csak a külföldieknek ütnek fel, a magyarok ugyanis "jattosak", szokásuk borravalót adni, a szervízdíjtól viszont ódzkodnak – fejtette ki Balázs, aki Budapest belvárosának egyik frekventált éttermében dolgozik szakácsként. Nagyobb forgalmú helyeken szerinte egyébként sem jellemző a szervízdíj, általában bejön elég borravaló e nélkül is, az pedig ugyebár adómentes.

Fazekas István

A szervízdíjból helye válogatja, hogy ki kapja meg a részét, elvileg ebben a díjban benne van a tálalás is, tehát a szakácsokat is megilletné, de ennek ellenére van, ahol csak a pincérek osztoznak rajta, máshol még az üzletvezető is megkapja belőle a prémiumot. Mostanában jellemző, hogy a szakácsok teljesen kiesnek ebből az osztásból, amikor a prémiumot forgalom után kapják meg. Ugyanakkor kisebb trükközés is elképzelhető: ha rosszul megy egy nap, akkor van rá példa, hogy a szervízdíjat feltolják 15 százalékra. Ahol ugyanakkor nincs szervízdíj, ott az utóbbi években Balázs szerint a borravaló-adási hajlandóság igencsak visszaesett, ráadásul a külföldiek is jobban megnézik, mennyit költenek: számológéppel kalkulálják az átváltási árfolyamot és akár fél eurónyi összeget is visszakérnek.

A kártyás használat is adott egy pofont

Nem csak a gazdasági válság befolyásolta a borravaló visszaesését, hanem a kártyás vásárlás elterjedése is – emelte ki Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet (VTSZ) ügyvezető elnöke. Várnai szerint, ha a felszolgálási díj, vagyis a szervízdíj már benne foglaltatik a számlában, akkor a borravalóról szinte biztosan lemondhatnak a pincérek. Akkor is búcsút inthetnek a borravalónak, ha kártyával fizet a vendég, ilyenkor nem valószínű, hogy akad még pár száz forint, esetleg egy ezres a zsebben a szakszervezet ügyvezetője szerint.

A technikai változások mellett ugyanakkor az utóbbi években az emberek már egyre kevesebbet járnak étterembe, aki megy, az viszont megszokásból ad valamennyi borravalót Várnai szerint. A VTSZ ügyvezető elnöke szerint számszerűsíteni nem lehet, hogy mekkora a válság, a vásárlói szokások, illetve a technikai változások hatása a borravaló adásának megritkulásában, azt ugyanakkor érdemes számításba venni, hogy a borravaló, illetve szervízdíj nem érinti a teljes szektort, a vendéglátóiparban dolgozók mintegy 20 százaléka jut rendszeresen ilyen jövedelemhez. Várnai hangsúlyozta, hogy azok a munkavállalók, akik csatlakoztak a szakszervezethez és munkahelyükön van szervízdíj, biztosak lehetnek abban, hogy annak összege náluk köt ki, mivel a szakszervezet és az érintett munkahely közötti megállapodás értelmében annak az összegnek a munkavállalókhoz kell kerülniük. A nagyobb átláthatóság elérésében segíthet a pénztárgépek adóhivatalhoz történő bekötése is, mivel így még jobban ellenőrizhető, hogy mekkora is a felszolgálási díjból származó összeg, melyet hó végén arányosan szétoszthat a vendéglátó-ipari egység vezetője – tette hozzá Várnai Zsuzsanna.