Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Üresen tátongó, bezáró éttermek, visszaeső forgalmú fodrászatok, csakis kártyával fizető, borravalót nem adó taxiutasok jellemzik ma Magyarországot. A borravaló csökkenő összege komoly gondokat okoz a szolgáltatóiparban, többen arra készülnek, hogy a borravaló elmaradása miatt árat emeljenek, ezzel azonban további vásárlókat veszíthetnek. Mások már csak a túlélésre játszanak.
Miközben arról hallani, hogy megugrott a Magyarországra érkező turisták száma, s több vendégéjszakát is töltenek el a hazánkba látogató külföldiek – így a turizmushoz kötődő más szektorok is jól járhatnak –, ezzel párhuzamosan azt lehet tapasztalni, hogy a külföldi vendégsereg összetétele teljesen átalakult, a belföldi forgalom zuhanásával párosulva ez pedig komoly nyomást helyez az egész szolgáltatószektorra. A hazánkban 2007-2008 óta szinte konstansan tartó gazdasági válság olyan mértékben vetette vissza a szolgáltatószektorban dolgozók jövedelmét, hogy sokan a felszínen is alig tudnak maradni. A gazdasági válság a borravaló-adási hajlandóságot is hazavágta, ebben azonban más okok is szerepet játszanak.
"Pár éve még egyszer annyit vittem haza borravalóból, mint a fizetésem"
Egy budapesti négycsillagos szállodában dolgozó londiner szerint a borravaló adása ma már egyértelműen eltolódott az ötcsillagos hotelek irányába, vagyis már inkább csak ott adnak pluszjuttatást a vendégek a személyzetnek. András szerint ez azért van így, mivel – a válság és a Malév csődje következtében – csökkent az üzleti, egyéni vendégek száma, a csoportok pedig előre kifizetik a csoportos csomaghordást, abból a pénzből ők nem részesülnek. Aki egyáltalán ma még ad borravalót, az az olyan vendég, aki már évek óta ugyanabba a szállodába jár, vagy a nagyobb családok, akik a több gyerek mellett nem tudnak maguk megbirkózni a sok csomag felhordásával. A borravalóból 2007-2008 előtt a londinerek a fizetésüknek megfelelő összeget még egyszer összeszedték, akkor így 160-170 ezer forintot tudtak hazavinni (alapfizetésük 80 ezer körül alakult, és alakul ma is). Ez mára jelentősen csökkent, főként a vendégösszetétel átstrukturálódása következtében.
Egy ugyancsak négycsillagos szállodai kávézóban azt tapasztalták, hogy a 10 százalékos szervízdíj bevezetése óta a külföldiek szinte egyáltalán nem adnak borravalót, a magyar vendégek 80 százaléka ugyanakkor továbbra is hozzáteszi a pluszösszeget. Legjobban azonban nem is a borravaló, hanem a forgalom visszaesése az, ami érzékenyen érinti a kávéházat.
A fodrászok is megsínylik a válságot
Két éve még majdnem mindenki adott borravalót, ma viszont már csak minden második ügyfél tesz így – fejtette ki a 30-as évei elején járó Kata, aki Budapest belvárosában dolgozik fodrászként. Ő már legalább 5-6 éve nem emelt árat, mivel a borravalóból mindig bejött annyi, hogy tudta tartani a korábbi árszínvonalát. A borravaló elmaradása, mely egy hajvágás, festés árának 10-20 százaléka körül mozgott, arra kényszerítheti, hogy árat emeljen, mivel az emelkedő anyagköltségek mellett nem tudja kigazdálkodni a mostani árakat.
A borravaló összegének zuhanását Kata ugyanakkor nem is válsághoz köti, szerinte inkább az egykulcsos adórendszer bevezetésével lett kevesebb pénzük az embereknek. Négy-öt éve még minden további nélkül adtak borravalót, most azonban olyanok sem adnak, akik szerinte nincsenek rossz anyagi helyzetben. Ez Kata szerint azért lehetséges, mivel a válság és az átalakuló adórendszer miatt egy szinttel lejjebb csúszott kuncsaftjainak egy része, egyszerűen kevesebb a pénzük, és azt igyekeznek mindenhol megfogni. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy ez a radikálisan csökkenő trend megfordul, ugyanakkor az látszik, hogy az emberek tudatosabbak lettek a pénzköltés területén, és ha csökkentett áron is igénybe tudják venni ugyanazt a szolgáltatást, akkor nem biztos, hogy ha javul a helyzetük, akkor vissza is tér a borravaló.
A taxisok örülnek, ha túlélnek
Ha idén egy taxis ki tud jönni nullásra, akkor ő már jól járt, örülünk, ha túlélünk – mesélte József, aki évtizedek óta taxizik. Három nyelven beszél, egy háromévesnél fiatalabb autóval szállítja az utasokat, igyekszik minőségi szolgáltatást nyújtani. József szerint a taxisok forgalma legalább 40 százalékkal zuhant az utóbbi pár évben, a visszaeső bevételek mellett ráadásul azzal is rosszabbul járnak, hogy az utasok jelentős része kártyával fizet. Ezekben az esetekben pedig nincs borravaló.
A válság hatására a külföldi üzleti utasok száma is jelentősen megcsappant, azok a külföldi menedzserek, aki korábban hetente, kéthetente jöttek Magyarországra, ma már inkább csak havonta jönnek, és akkor is rövidebb időre. És természetesen bankkártyával fizetnek, mivel az utolsó eurócentig el kell számolniuk a kiadásaikkal, még inkább, mint korábban – emelte ki József. Ha kapnak is borravalót, az pedig már teljesen minimális. Az előbb is kaptam például egy húszast, mások ezt visszaadják, de én megtartom, minden kicsi számít – hangsúlyozta. József hozzátette, hogy míg a legtöbb taxis bevétele komolyan zuhant az utóbbi két-három évben, addig pont a válság időszaka alatt raktak a nyakukba pluszköltségeket (például az autók sárgára fóliázása). Ha nem lett volna ekkora forgalomcsökkenés, akkor is nehéz lett volna kigazdálkodni a pluszköltségeket, de most tényleg csak a kibekkelésre lehet játszani.
Szervízdíj, borravaló |
Ma még mindig sokan összekeverik a szervízdíj fogalmát a borravalóval: míg utóbbi teljesen önkéntes, addig az első megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Hazánkban 2005 óta létezik hivatalosan a szervízdíj. A szervízdíjat azonban sokan csak burkolt áremelésként élték meg, mivel a plusz 10-15 százalékos díjjal szemben az alapszámla a legtöbb esetben nem csökkent. A külföldiek azonban nincsenek hozzászokva a borravalóhoz – ők nem is adnak –, így a szervízdíj segíthet(ett) azon helyek árbevételén, ahová nagyobb számban térnek be. A borravaló ezzel szemben teljesen más tészta, ennek hazánkban több száz éves hagyományai vannak, eredetileg törvény írta elő, és az adásvételi szerződések végén fogyasztott bor árának fedezésére szolgált. A törvény később megszűnt, de a magyarokban megmaradt az adakozási kedv, a legtöbben automatikusan hozzácsapnak 10-12 százaléknyi összeget a számlához. Még akkor is, ha nincsenek a kiszolgálással a legteljesebb mértékig megelégedve, pedig a borravaló pont az elégedettségi szintet kellene, hogy jelezze. A felszolgálónak elemi érdeke fűződik a minél nagyobb borravaló eléréséhez, mivel az étterem tulaja, vezetője a borravaló összegét kikalkulálva állapítja meg a szolgáltatást nyújtók bérét. |
Egy rosszabb napon 15 százalékra tolják fel a szervízdíjat
A szervízdíj általában 10 százalék (külföldön 8 a megszokott), amit sokszor csak a külföldieknek ütnek fel, a magyarok ugyanis "jattosak", szokásuk borravalót adni, a szervízdíjtól viszont ódzkodnak – fejtette ki Balázs, aki Budapest belvárosának egyik frekventált éttermében dolgozik szakácsként. Nagyobb forgalmú helyeken szerinte egyébként sem jellemző a szervízdíj, általában bejön elég borravaló e nélkül is, az pedig ugyebár adómentes.
A szervízdíjból helye válogatja, hogy ki kapja meg a részét, elvileg ebben a díjban benne van a tálalás is, tehát a szakácsokat is megilletné, de ennek ellenére van, ahol csak a pincérek osztoznak rajta, máshol még az üzletvezető is megkapja belőle a prémiumot. Mostanában jellemző, hogy a szakácsok teljesen kiesnek ebből az osztásból, amikor a prémiumot forgalom után kapják meg. Ugyanakkor kisebb trükközés is elképzelhető: ha rosszul megy egy nap, akkor van rá példa, hogy a szervízdíjat feltolják 15 százalékra. Ahol ugyanakkor nincs szervízdíj, ott az utóbbi években Balázs szerint a borravaló-adási hajlandóság igencsak visszaesett, ráadásul a külföldiek is jobban megnézik, mennyit költenek: számológéppel kalkulálják az átváltási árfolyamot és akár fél eurónyi összeget is visszakérnek.
A kártyás használat is adott egy pofont
Nem csak a gazdasági válság befolyásolta a borravaló visszaesését, hanem a kártyás vásárlás elterjedése is – emelte ki Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet (VTSZ) ügyvezető elnöke. Várnai szerint, ha a felszolgálási díj, vagyis a szervízdíj már benne foglaltatik a számlában, akkor a borravalóról szinte biztosan lemondhatnak a pincérek. Akkor is búcsút inthetnek a borravalónak, ha kártyával fizet a vendég, ilyenkor nem valószínű, hogy akad még pár száz forint, esetleg egy ezres a zsebben a szakszervezet ügyvezetője szerint.
A technikai változások mellett ugyanakkor az utóbbi években az emberek már egyre kevesebbet járnak étterembe, aki megy, az viszont megszokásból ad valamennyi borravalót Várnai szerint. A VTSZ ügyvezető elnöke szerint számszerűsíteni nem lehet, hogy mekkora a válság, a vásárlói szokások, illetve a technikai változások hatása a borravaló adásának megritkulásában, azt ugyanakkor érdemes számításba venni, hogy a borravaló, illetve szervízdíj nem érinti a teljes szektort, a vendéglátóiparban dolgozók mintegy 20 százaléka jut rendszeresen ilyen jövedelemhez. Várnai hangsúlyozta, hogy azok a munkavállalók, akik csatlakoztak a szakszervezethez és munkahelyükön van szervízdíj, biztosak lehetnek abban, hogy annak összege náluk köt ki, mivel a szakszervezet és az érintett munkahely közötti megállapodás értelmében annak az összegnek a munkavállalókhoz kell kerülniük. A nagyobb átláthatóság elérésében segíthet a pénztárgépek adóhivatalhoz történő bekötése is, mivel így még jobban ellenőrizhető, hogy mekkora is a felszolgálási díjból származó összeg, melyet hó végén arányosan szétoszthat a vendéglátó-ipari egység vezetője – tette hozzá Várnai Zsuzsanna.
Hogyan adózik a szervízdíj és borravaló? |
A felszolgálási díj (szervízdíj) és a borravaló adómentes bevétel az szja-törvény értemében az RSM DTM adótanácsadó szakértőjének ismertetése szerint (a szervízdíj ugyanakkor nem áfamentes). A magánszemélynek adóbevallásában fel kell tüntetnie a felszolgálási díjat és a borravalót, s mivel ezek nem bérjellegű tételek, külön kell ezt megtenni. A vendéglátó üzlet felszolgálója döntése szerint, a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Ezt a döntését az adóbevallásában kell feltüntetnie, és a bevallás beadásának határidejéig kell megfizetnie a nyugdíjbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulék fizetése esetén az összeg 81 százalékát figyelembe veszik a későbbiekben a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál, ez pedig nagyon nem mindegy, ha mondjuk évtizedekig minimálbérért dolgozik valaki egy étteremben, miközben a mellékesen kapott borravaló összege ennek a többszörösére rúg. |
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Hiába uralta eddig a hétvégét a McLaren, a 40. Magyar Nagydíj időmérő edzésén a ferraris Charles Leclerc szerezte meg a pole pozíciót.
Humorbonbont reggelizett a Fidesz frakcióvezetője.