A manufaktúra pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy ha az elképzelés megvalósul, az a szegedi műemlék értékének csökkenését, a Zsolnay-márkanév és a 160 éves vállalat múltjának csorbítását, a közvélemény megtévesztését eredményezi.

Hozzátették: a cég ebben és más hasonló ügyekben is az illetékes hatóságokhoz fordul, emellett jogi eszközöket, valamint a nyilvánosság erejét is fel kívánja használni azért, hogy értékeket őrizzen meg az utókor számára.

A manufaktúra utalt rá, a Zsolnay kerámiával díszített Gróf Palota egy nemzetközi program keretében újulhat meg, a Szabadkával és Zentával közös együttműködés a szecessziós értékek megőrzésére nyújt lehetőséget a dél-alföldi városnak.

Kitértek arra, hogy amíg Szabadkán több tízmillió forintot fordítottak a zsinagóga Zsolnay-kerámiáira, Szegeden utánzatokkal pótolnák a rekonstrukció alatt álló palota tetejének kúpcserepeit. Ezeket egy "pár éve gründolt, eszközökkel alig-alig rendelkező vállalkozás készítené", holott a cserepek újragyártáshoz restaurátor javasolta a Zsolnay megkeresését - jegyezték meg.

A mintegy 200 embert foglalkoztató Zsolnay többségi tulajdonrészét idén vásárolta meg Bachar Najari szír származású svájci-magyar üzletember. A manufaktúra évek óta gazdasági nehézségekkel küszködik, 2011-ben 840 millió forint árbevétel mellett 282 millió forint veszteséggel zárt, a 2012-es árbevétele mintegy 602 millió forint, a vesztesége 270 millió forint volt.

A mintegy 20 dolgozót foglalkoztató üzemnek 2010-ben sok munkát adott a pécsi Tudásközpont építése, a Zsolnay-negyed kialakítása, a budapesti Mátyás templom és egyebek mellett a kolozsvári református templom felújítása is. Tavalyelőtt a Margit-híd és az Akadémia Park-projekthez, tavaly az Országház egyik homlokzati rekonstrukciójához volt szükség Zsolnay-kerámiákra.