„A Huawei éves bevételének legalább 10 százalékát forgatja vissza kutatási és fejlesztési tevékenységébe. 2012-ben teljes globális bevételünk több mint 13 százalékát fordítottuk erre a célra, ami az egyik legnagyobb kötelezettségvállalás az ICT iparág magánvállalatai körében. Ezen belül tovább növekednek európai K+F beruházásaink is. Értékük 2010 és 2013 között megkétszereződött, és várakozásaink szerint az elkövetkező öt évben ismét megduplázódik majd” - nyilatkozta Renato Lombardi, a Huawei európai kutatóközpontjának alelnöke.

A Huawei eddig 13 K+F helyszínt létesített Európa-szerte – Svédországban, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Írországban és Olaszországban. A vállalat összesen több mint 800 K+F szakembert alkalmaz, az európai fejlesztéseik kiterjednek az ICT hardverekre és szoftverekre, a mikroprocesszorokra, az optikai adatátvitelre és a vezeték nélküli hálózatokra.

„Legfontosabb feladataink közé tartozik távközlési és vállalati ügyfeleink segítése a hálózataikat elárasztó, egyre növekvő mennyiségű adat kezelésében, a hálózatokat alkotó alkatrészek energiafogyasztásának csökkentése, valamint a vezetékes és mobiladat-forgalom legmodernebb szoftveres felügyeletének biztosítása” – nyilatkozta Jim Lu, a Huawei közép-kelet-európai és skandináv régiójának elnöke.

A Huawei nemzetközi kutató-fejlesztő csapata 70 000 mérnökből áll. A vállalat első K+F laboratóriuma Stockholmban nyitotta meg kapuit 2000-ben, a legújabb helyszínek pedig 2012-ben és 2013-ban nyíltak meg. A cég  legtöbb K+F létesítménye innovációs klaszterekben, illetve kiválósági központokban kapott helyet. A döntésekben Lombardi elmondása szerint számos követelményt vettek figyelembe.

„Az első követelmény az volt, hogy K+F tevékenységeinket közelebb hozzuk ügyfeleinkhez. A második, hogy a kutatási tevékenységeket olyan helyszínekre telepítsük, amelyek már működő környezeti feltételeket kínálnak, vagyis szakképzett és tehetséges munkaerőt, meglévő kapcsolatokat az egyetemekkel és kutatóintézetekkel, továbbá megfelelő infrastruktúrát. Ezért esett a választás Észak-Európára, ahol a mobilhálózat- és bázisállomás-technológiai fejlesztésekkel, valamint mobileszköz-tervezéssel foglalkozó klaszterek már korábban létrejöttek. Ugyanezen okokból helyeztük az optoelektronikai kutatási tevékenységeket Olaszországba, Németországba és az Egyesült Királyságba” – tette hozzá Lombardi.