Az izraeli kreativitás veri a világot
Az alig 7,1 millió lakosú Izraelben, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, területének felét sivatag borítja és folyamatosan hadiállapotban van, az Egyesült Államokat és Kínát leszámítva a legtöbb induló technológiai vállalkozás - ún. start-up cég - születik. Az amerikai technológiai tőzsdén (NASDAQ) több izraeli cég van bejegyezve, mint amennyi dél-koreai, japán, szingapúri és európai együttvéve.
Izrael gazdaságának legdinamikusabban fejlődő ágazata a high-tech szektor. Már az előző évezred végén megkezdődött az a folyamat, aminek köszönhetően a legnagyobb high-tech multinacionális cégek, mint az Intel, a Motorola, az IBM, a Microsoft vagy a Cisco Izraelbe telepítették kutatásfejlesztési bázisukat. A high-tech cégek a válság előtt egy évben 1,1 milliárd dollárnál több tőkét vonzottak, a cégeladások értéke meghaladta a 3,2 milliárd dollárt. És akkor még nem beszéltünk a csúcstranzakcióról, amikor a HP megvette a Mercury szoftvercéget 4,5 milliárdért.
A technológiai iparág motorjainak elsősorban azok a kisebb, K+F-t végző start-up cégek számítanak, amelyek indulásukkor és működésük első két évében jelentős állami támogatásra is számíthatnak. Az izraeli vezetés felismerte, hogy amennyiben nem nyújt megfelelő táptalajt a kezdeti ötleteknek, azok nem fejlődhetnek gyümölcsöző vállalkozásokká, így nem lesz exporttermékük. Komoly figyelmet szentelnek a feltörekvő technológiai kisvállalkozásoknak, amelyek a fiatalok számára a kitörés és a bizonyítás lehetőségét nyújtják, míg az állam számára biztosítják az új iparágban rejlő lehetőségek kiaknázását.
Angyali befektetők
Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyek a versenyképes ötleteket felkarolják és segítenek sikeres vállalkozást formálni belőle. Az első egyik ilyen cég, a Day One Capital munkatársa, Pásztor Aurél szerint itthon is működképes rendszert lehetne építeni állami szerepvállalással a start-up vállalkozások támogatására. Ugyan elérhetők most is állami támogatások, mint az Új Széchenyi-terv Kockázati Tőke Programjai, vagy az uniós Jeremie források, de a start up-ok esetében nem igazán megfelelőek az ilyen jellegű pályázatok. "Nagyon kötöttek, előre ki kell dolgozni az adott termékhez kapcsolódóan mindent, holott egy start up-nál lehet, hogy útközben derül ki, hogy valójában az ötletnek csak egy része megvalósítható, vagy csak másként. Így folyamatos ötletelésre és rugalmasságra van szükség" – mondja Pásztor. Azért nagyon sikeresek az inkubátorházak Izraelben, mert megfelelő szakemberek segítik és támogatják az ötlet kivitelezését.
Egy inkubátorházban egy helyen vannak a cégek, így kicserélhetik tapasztalataikat egymással. Maga az üzleti vállalkozás megvalósítása nagy pénzügyi kockázattal jár, amit mindenképpen a piacról, kockázati tőkebefektetésekkel lehet megoldani. De az állami szerepvállalás az inkubátorház biztosításával elengedhetetlen lenne. Ezek esetében az állam finanszírozná a helyszínt, az eszközöket, a szakemberek bérét, így részt vállalva a vállalkozás indulásából. Ez később sokszorosan megtérülne az állam számára, ha csak az adóbevételekre gondolunk, de országimázs szempontjából is kifizetődő lehetne. Magyarországon jelenleg több inkubátorház is működik, de ahhoz, hogy ezek sikeresen működjenek, tevékeny támogatásra van szükség – figyelmeztet Pásztor. Magyar sikertörténetből is van több példa, előszeretettel emlegetik ilyenkor a Prezit vagy a ustreamet, de ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten is eredményeket lehessen felmutatni, szükséges az állami támogatás.
A vállalkozói szellem és a K+F diadala
Izrael innovációs rendszere a fő motorja a gazdasági növekedésnek és az ország versenyképességének. A bruttó nemzeti termék (GDP) növekedése a válság előtt évekig 5 százalék felett volt és a világon a legmagasabb összeget fordították kutatásfejlesztésre: 5,5 milliárd eurót, ami 2009-ben a GDP 4,7 százalékának felelt meg. Ennek az összegnek közel 80 százaléka az üzleti szektorból származott. Viszonyítási alapként az OECD országok között második helyen álló Svédország a GDP 3,7 százalékát használta kutatás-fejlesztésre. (Nálunk ez jelenleg a GDP 1,2 százaléka körül alakul.)
A 4,7 százalékhoz hozzájönnek a multinacionális vállalatok helyi K+F központjainak ráfordításai, illetve a katonai célú kutatások, amelyeknek eredményei gyorsan megjelennek a polgári K+F-ben. A nagyfokú vállalkozói hajlandóság és innovációra való nyitottság jele, hogy az országban körülbelül 4 ezer high-tech cég és több mint 100 kockázati tőke-alap működik. A pezsgésnek fontos feltétele, hogy a részvételi arány a felsőoktatási rendszerben a harmadik legnagyobb világviszonylatban.
Ahhoz, hogy sok start-up képes legyen piacképes termékkel előjönni, elengedhetetlenül szükség van részben állami, részben magánfinanszírozású támogató szervezetekre is. A technológiai inkubátorok a pénzügyi kockázat jelentős részét magukra vállalják és a megfelelő források, valamint a fizikai elhelyezés biztosításán túl, eszközöket, műszaki és üzleti támogatást, adminisztratív segítséget nyújtanak. A technológiai inkubátorok segítenek abban is, hogy az arra alkalmas vállalkozások a fejlődésük következő szakaszához további befektetőket, stratégiai partnereket találjanak. Miközben az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt, a többségében magántulajdonban lévő technológiai inkubátorok a cégben megkapott tulajdonrész fejében vállalják, hogy nemcsak felügyelik a pályázati úton kiválasztott vállalkozásokat, hanem mindent megtesznek az értékük drasztikus növeléséért. Izraelben több mint húsz technológiai inkubátor működik és egyidejűleg 200 fölötti K+F projekten dolgoznak.
| Az izraeli gazdasági csoda magyarul |
A Startra kész nemzet című könyv, ami az izraeli start-up cégek sikerét kutatja, már magyar nyelven is olvasható. A szerzők, Dan Senor és Saul Singer geopolitikai szakértők a legnevesebb izraeli feltalálók és újítók példájából merítve mutatják be, hogyan ötvözi Izrael egyedülálló módon az innovációt és a vállalkozói kedvet a környező ellenséges környezetben. A könyvbemutatón Ilan Mor, Magyarország izraeli nagykövete fontos tényezőnek nevezte a kötelező katonai szolgálatot, mint ami döntési helyzetekbe kényszeríti az embereket, miközben összehozza a különböző társadalmi osztályokból származókat. Szerinte ezeket a tapasztalatokat az üzleti életben is hasznosítani lehet. A könyv előszavát Oszkó Péter, az OTP kockázati tőkealap kezelőjének, a Portfilon Zrt.-nek a vezérigazgatója írta. Ő azt emelte ki, hogy Izraelhez hasonlóan Magyarország számára is az emberi erőforrás lehet kitörési pont, és úgy látja, hogy a megalakuló vállalkozások sikeressé válásában csak másodlagos tényező a jó ötlet, a legfontosabb a sikerbe vetett hit. |
Erős állami szerepvállalás
Az izraeli kormányzat jelentős szerepet játszik abban, hogy a vállalkozások számára megfelelő feltételeket teremtsen. A kormányzat vállalkozástámogatási politikájának alapját a K+F tevékenységek és a start-up vállalkozások támogatása jelenti.
Az Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium ún. Chief Scientist irodája kezeli és gyakorolja a felügyeletet az ipari innovációs kutatási és fejlesztési projektekre fordítható állami alapok fölött. Ezek az alapok fedezik általában a kutatási projektek költségének a 66-90 százalékát. A sikeres projektek a vállalatok értékesítéséhez vezetnek, aminek köszönhetően a támogatási összeget vissza tudják fizetni az OCS (Office of Chief Scientist) részére. Az OSC együttműködik a többi minisztériummal (melyekben szintén van egy-egy K+F-et támogató osztály), valamint külföldi államokkal, amikor közös projektek lehetőségéről van szó. A kormányzati politika és az OCS tevékenysége olyan befektetési környezetet teremtett, ami nemzetközi vállalatok százait vonzotta az országba.
A támogatási politika rendkívül sokrétű: van olyan ügynökség (MOTIMOP), melynek olyan széles adatbázisa van, hogy a segítségével az ipari K+F területén tevékenykedő szinte összes céghez kapcsolatot lehet találni, és segíti is az ipar és ezen cégek együttműködését. A Bi-National Alapok nemzetközi együttműködéseket támogatnak két ország között. A BIRD kifejezetten amerikai cégekkel való együttműködést támogatja, a BRITECH (Britain-Israel Industrial R&D) pedig a brit-izraeli kapcsolatokat. De hasonló megállapodása van Izraelnek Szingapúrral, Dél-Koreával és Kanadával is.
A Technológiai Inkubátor Programot a 90-es évek elején vezették be, és nyitott valamennyi kezdő izraeli vállalkozás támogatására. A cél, hogy két év alatt valamilyen kockázati- vagy egyéb tőkebefektetési fázisig jussanak el a támogatásban részt vevők. A TNUFA Programban egyéni feltalálók és induló cégek pályázhatnak szabadalmi bejelentés elkészítésére, a műszaki és piaci megvalósíthatóságok felmérésére, a prototípus elkészítésére. A Heznek program célja a befektetésösztönzés és az új start-up vállalkozások számának növelése. A támogatás a jóváhagyott munkaprogram maximum ötven százalékára terjedhet ki (az előzőek akár a 90 százalékára is), viszont a befektető vételi opcióval rendelkezik az állami rész felett az első hét év alatt. A Magnet, Mini-magnet és Nofar programok új technológiák kifejlesztését és gyakorlatba ültetését, oktatók kutatásait segíti, egyetemi és ipari partnerek együttműködésében. Kiemelt területek az őssejtkutatás és a 4. generációs celluláris telefontechnológiák.
Az új Szilícium-völgy
A virágzó kockázati tőkepiacot az 1993-ban indult Yozma Program alapozta meg. A programot 100 millió dollár költségvetéssel indították, tíz kockázati tőkealapot létrehozva. Egy-egy kockázati tőkealap 20-25 millió dolláros alapösszeggel működött. Az összeg 40-50 százalékát az izraeli kormány bocsátotta rendelkezésre, a fennmaradó összeget külföldi befektetők biztosították. Az állami pénz szerepe az alapokban azonban csak azok beindítását szolgálta. Az alapokhoz csatlakozó és abban részesedést szerző vállalati szereplők vételi opcióval rendelkeztek, így az állami részt 5 százalékos kamat mellett az alap első 5 évében bármikor megvehették. A Yozma Program beindításának hatására a jelentős nemzetközi befektetők rövid időn belül megjelentek a piacon, majd 1998-ban privatizálták a programot. Az izraeliek felismerték, hogy nem rendelkeznek megfelelő tudással és tapasztalattal az alapok menedzseléséhez, így főleg amerikai befektetőket vontak be a kockázati tőkealapokba. Ezek a társaságok – mint például a Benchmark, Sequoia, Intel Capitak - később létrehozták saját irodájukat Izraelben.
A program sikere jelentős részben a globális hozzáállásban keresendő: az izraeli K+F vállalatokat eleve nemzetközi terjeszkedési céllal hozzák létre. Az is fontos tényező, hogy az így létrejött vállalkozások nem kockázatkerülők, és hogy a kormány folyamatosan megújuló beruházás-ösztönzési eszközök bevetésével támogatja a külföldi vállalatok Izraelbe települését, továbbá olyan termékek kifejlesztését, amely aztán már megalapozza a sikeres piacra lépést. A Yozma Alap indulását követően az egyedüli izraeli befektető volt a BioSense Orvos Technológiai Vállalatban. Ez az a cég, amely a világon elsőként fejlesztett ki hatásos kezelést a szívritmus-zavar területén. A stratégia sikerét az igazolta vissza, hogy a Johnson&Johnson 1997 októberében közel félmilliárd dollárt adott a BioSense-ért, ami akkoriban a legnagyobb felvásárlás volt az izraeli technológiai vállalatok történetében.
| Az amerikai minta |
Az információs technológiával kapcsolatban gyakran emlegetett Szilícium-völgy az Egyesült Államok harmadik legnagyobb információ-technológiai központja, New York és Washington után, mintegy 225 300 munkahellyel. A térség mintegy 386 000 szektorban dolgozót tart el. A Szilícium-völgy jelentőségét adja, hogy itt találták föl és fejlesztették ki az integrált áramkört, a mikroprocesszort, vagy a személyi számítógépet. Ezek évtizedekre meghatározták az ipar és a mindennapi élet fejődésének irányvonalát. Az iparágban érdekelt cégek tömeges jelenlétének köszönhetően a területen nagyszámú, magasan képzett mérnök, tudós és gazdasági szakember él. Olyan cégek központja a terület, mint az Adobe Systems, az Apple, a Cisco, az eBay, a Google, a Hewlett-Packard, az Intel, a Yahoo, az Oracle és még sokan mások. Korábban Medgyessy Péter volt miniszterelnök is meglátogatta az információs technológia kaliforniai központját, és emlékezetes nyilatkozatott tett látogatásáról. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
