hvg.hu: Miért volt szükség új polgári törvénykönyvre (Ptk.)?

Sárközy Tamás: Azért, mert a rendszerváltással új társadalmi és gazdasági rend jött létre Magyarországon, amely kinőtte a régi Ptk. kereteit. A régi is színvonalas volt, de mindenképpen újat, korszerűbbet kellett készíteni. Az új Ptk. lényegében a rendszerváltás elmúlt húsz évét zárja le polgári jogi értelemben.

hvg.hu: Tulajdonképpen miért olyan fontos ez az emberek életében?

S. T.: Mert minden vagyoni és személyi viszonynak ez a jogi alapja. Ha ön megházasodik, céget alapít vagy gyermeke születik, ennek jogi szabályait alapvetően a Ptk. határozza meg. Olyan ez, mint a citromsavciklus az élettanban. Észrevétlenül ott működik a háttérben, de senki nem gondol rá, amikor éppen eszik. A polgári törvénykönyvvel hasonlóan vagyunk, azzal a különbséggel, hogy ez a társadalom életét szabályozza alapvetően. A Ptk. nem más, mint a civil társadalom alkotmánya.

hvg.hu: Ha a polgári törvénykönyv a civil társadalom alkotmánya, akkor ez hogyan kapcsolódik "az emberek alkotmányához", az Alaptörvényhez?

S. T.: Ezek a törvények alapvetően teljesen más pályán játszanak, ha szabad így mondanom. Az Alaptörvény alapvetően közjogi természetű, elsődlegesen az állam működésére vonatkozik. Mivel közjogi természetű, nem független a politikától. Ezzel szemben a polgári törvénykönyv az egyének és szervezeteik egymás közötti mellérendeltségi viszonyait írja le. A Ptk. a piacgazdaság törvénye, a magántulajdonosi autonómián és a szerződéses szabadságon alapul, ahol egyenrangú felek szabadon állapodhatnak meg mindabban, amit a törvény nem tilt számukra.

hvg.hu: A politika mennyire szólt bele az új Ptk.-ba?

S. K.: Lényegében a gazdasági részben nem volt politikai beleszólás, a szakmai javaslat szinte érintetlenül ment át a parlamenti vitán. A személyek jogánál, a családfogalomnál, az élettársak jogánál – ideológiai okokból – volt politikai változtatás.

hvg.hu: Az új Ptk. kodifikációs eljárása már kezdettől fogva kisebb politikai és nem utolsó sorban tudományos vihart váltott ki. A 2009-es "végső verziót" korábban a kodifikációs bizottság vezetője, Vékás Lajos akadémikus is vállalhatatlannak nevezte. Sólyom László köztársasági elnökként politikai vétót gyakorolt, és azzal küldte vissza a törvényt a parlamentnek, hogy a politikusok túl kevés időt hagytak a szakmai érdekegyeztetésre. Mennyire tekinthető ez kudarcnak, s főleg: kiknek a kudarca ez?

S. T.: Az előző kormány azt akarta, hogy az ő nevükhöz fűződjön a Ptk., ezért siettek. A Fidesz viszont ezt meg kívánta gátolni – végül is a 2009-ben elfogadott Ptk.-t nem sikerült hatályba léptetni. Az Orbán-kormány 2010-ben – egyébként a korábbi Kodifikációs Bizottság összetételén nem változtatva – újraindította a munkát. A most hatályba lépett Ptk. szövege úgy 80 százalék körül megegyezik a 2009-es verzióval. Szakmai szempontból itt kudarcról aligha lehet beszélni.

hvg.hu: Miben tér el a mostani szöveg a korábbitól?

S. T.: Abban, hogy bekerült a társasági és egyesületi jog majdnem 400 paragrafusa. 2009-ben a társasági jogról egyáltalán nem volt szó, az egyesületi jogtól meg azért féltek, mert hogyha belerakják, akkor az egész Ptk. kétharmadossá válik. Ilyen akadály 2010 után nem volt. A harmadik ilyen új terület lett volna a munkajog, de az végül azért nem került a Ptk.-ba, mert akkor a kollektív munkajogtól elszakadt volna a polgári jogi munkaszerződés. A szellemi alkotások joga sem került bele, mert az IT technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy ezeknek a rögzítése veszélyeztetné a Ptk. stabilitását, emellett zömmel nemzetközi egyezmények tartalmazzák a szabályozást.

hvg.hu: Milyen hatással lesz az új Ptk. a kis cégek életére, a családi vállalkozásokra?

S. T.: Rövid távon alig fognak észrevenni valamit, inkább a nagyvállalatok érzik meg majd a hatását. Az új fogyasztóvédelmi szabályok ugyanakkor jobban fogják védeni a fogyasztót a tisztességtelen szerződéses feltételektől, mint korábban. Ilyenek például a tisztességtelen blankettaszerződések, így az apró betűs részek, vagy egyoldalú szerződésmódosítások elleni védelem. A fogyasztói szerződések jogát az Európai Unió (EU) alakította ki, és ezek a világon először a magyar Ptk.-ba kerültek bele. Ez nyilván minden hazai kereskedő cégre kiterjed, mérettől függetlenül.

hvg.hu: Milyen új jogai lesznek a fogyasztónak?

S. T.: A Ptk. új jogalanyként bevezeti a termékszavatosságot, azaz most már nemcsak a kereskedővel, hanem a gyártóval szemben is szavatossági jogokat érvényesíthet, például kijavítást, kicserélést, árleszállítást. A fogyasztók védelmében a különböző érdekképviseletek általános jelleggel is felléphetnek úgynevezett közérdekű keresettel.

hvg.hu: A sajtóban kisebb pánikot emlegettek a vezető tisztségviselők szigorúbb felelősségének ügyében. Ez úgy terjedt el, hogy egy ügyvezetőt ki lehet perelni a vagyonából, ha kárt okoz egy szerződéses partnerének egy rossz üzleti döntéssel.

S. T.: Valóban, ez a szabályozás az amerikai "board felelősség" mintájára szigorodott. Ha ugyanis egy ügyvezető tevékenysége során külső, harmadik személynek kárt okoz, a károsult közvetlenül az ügyvezetőt is beperelheti kártérítésre. Ez a szabály nyilván a vezetői felelősségbiztosítások terjedésére fog vezetni.

hvg.hu: A másik ilyen "ügy" a kft.-k törzstőkéjének 500 ezer forintról 3 millióra emelése volt, mondván: emiatt sok cég tönkre fog menni.

S. T.: Ez is csacsiság. Ma a kft.-k 80 százalékának 3 millió feletti a törzstőkéje. Az eddigi 500 ezer forintos alsó határ nevetségesen alacsony volt, az emelés tehát indokolt. 1988-ban például 1 millió forinttal lehetett csak kft.-t alapítani. Ez 1997-ben emelkedett 3 millióra, 2008-ban versenyképességi okokból szállították le félmillióra, mivel akkoriban a közép-európai régióban mindenhol levitték az alsó határt. Romániában volt olyan időszak, amikor 1 lejért lehetett céget alapítani. A 2008-as mérséklés után a kft.-k egy százaléka sem szállította le törzstőkéjét. Ráadásul most a jogalkotó 2 év türelmi időt hagyott a vállalkozásoknak az emelésre, vagyis a kisebb tőkéjű cégek még 2 évig a régi szabályok szerint működhetnek. Harmadrészt pedig a rendelkezésre bocsátott 3 milliót a változás bejegyzése után szabadon kivehetik a cégből, ugyanúgy, mint eddig. Én azt gondolom, hogy aki komolyabb céget szeretne, az alapítson kft.-t, aki viszont mikrovállalkozás, az pedig maradjon a bt. és a kkt. formáknál, vagy legyen egyéni cég.

hvg.hu: Ön szerint lesznek-e a Ptk.-nak olyan részei, amelyek a gyakorlatban nem fognak beválni?

S. T.: Bizonyára lesznek. Itt az a kérdés, hogy rövidtávon vagy hosszabb távon nem válnak-e be, mert a jog világában van olyan, hogy ami rövidtávon valami nem válik be, az hosszabb távon igen, és fordítva is. Ezt ma nem lehet megítélni, de ha "helyzet van", a bírói gyakorlatot nyilván lehet jogegységi döntéssel egységesíteni.

hvg.hu: Milyen problémák merülhetnek fel ön szerint a gyakorlatban?

S.  T.: Például, az, hogy a Ptk. mely szabályaitól lehet eltérni, és melyektől nem a jogi személyek körében. A Ptk. alapvető újdonsága, hogy a társaságok, de akár az egyesületek körében is az alapítók (tagok) általában eltérhetnek a Ptk.-ban foglalt szervezeti és működési szabályoktól, kivéve, ha ezt a törvény tiltja. Egy további szabály viszont azt mondja, hogy akkor nem szabad eltérni a törvénytől, ha ez a hitelezők, munkavállalók és a kisebbség "nyilvánvaló jogait" sérti. Hogy mik ezek a nyilvánvaló jogok, azt lehet, hogy másképp fogják eldönteni a bíróságok, például Szombathelyen, mint Debrecenben. Tehát bizonyos mértékben bonyolultabb lett a jogalkalmazás, és nehezebbé vált a bírói és az ügyvédi munka is.

hvg.hu: Korábban azt is lehetett hallani, hogy az új Ptk. egyes szabályai visszamenő hatályúak lesznek.

S. T.: A Ptk.-t hatályba léptető törvény egyértelműen kimondja, hogy az új Ptk.-t csak 2014. március 15. után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra, szerződésekre, társaságalapításokra lehet, illetve kell alkalmazni. A Ptk.-nak tehát nincs visszamenő hatálya.

hvg.hu: A kétharmados parlamenti többség nagyon hozzászokott ahhoz, hogy a hatékonyság nevében félresöprik a törvényhozás szokásos egyeztetési eljárásait. Gyakran maguk a képviselők sem tudják elolvasni a törvényjavaslatokat, amiről szavaznak. Ön szerint a Ptk. kivétel lesz ez alól a gyakorlat alól?

S. T: Nagyon remélem, hogy igen. Ezt a Magyar Jogász Egylet többször is jelezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.

hvg.hu: Új könyvében, amely szeptemberben jelenik meg, éppen erről a káros, "gondolatnál is gyorsabb" jogalkotási gyakorlatról ír.

S. T.: Ez így van. A könyv folytatása a "kormányzástani" könyvemnek, amelyben azt a vitatható állítást tettem, hogy az elmúlt 20 évben túlzásba vittük a fékeket és ellensúlyokat, és ez a kormányzás hatékonyságának rovására ment. A mostani könyvben egy másik túlzást vizsgálok, nevezetesen azt, hogy ebben a kormányzati ciklusban éppen a hatékonysági szempont nyomja el a jogbiztonságot. Sajnos az elmúlt négy évben nem volt minőségi jogalkotás, a jogszabály-invázió viszont gátolja a rendeltetésszerű jogalkalmazást. A 2013-ban alkotott 252 törvénynek mintegy fele a 2010 után alkotott törvények módosítása. Ez helytelen. A Ptk.-t például 2013 decemberében is számos rendelkezésében azelőtt módosították, mielőtt a törvény hatályba lépett volna. Remélem, hogy a választások után ez a káros jelenség meg fog szűnni, a jogalkotás konszolidálódni, a jogrendszer pedig stabilizálódni fog.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!