Jegeli a tenger fenekére tervezett beruházását a Shell

Elhalasztotta norvég mélytengeri gázberuházását a Royal Dutch Shell. A projekt az egyik legmodernebb gázipari beruházás lehetett volna a világon, de túl nagyra nőttek a költségek.

  • MTI MTI
Jegeli a tenger fenekére tervezett beruházását a Shell

A beruházással Norvégia második legnagyobb földgázmezőjének, az Ormen Lange mezőnek a kitermelését akarta növelni a Shell. Az Ormen Lange egy tengerfenéken található gázmező, ezért a projekt új technológiát igényelt volna.

A gázmezők sajátossága, hogy minél előrehaladottabb a kitermelésük, annál jobban csökken a nyomás a föld alatt és válik nehezebbé a további termelés. Ennek egy lehetséges megoldása, hogy a mezők fölé tengeri platformot építenek, és onnan egy kompresszorállomás segítségével növelik a földalatti a nyomást.

A Shell technológiai újítása abban állt volna, hogy a kompresszorállomást nem egy vízfelszín feletti platformra akarták telepíteni, hanem közvetlenül a tengerfenékre, a víz alá. Az elképzelés szerint a mélytengeri gázkompresszió csökkentené a környezetei károkat, olcsóbban kivitelezhető, mint egy hagyományos platform és nem igényel személyzetet se a működtetése.

Pontos számokat nem idéztek, de a Shell pénteki bejelentése szerint megváltoztak a beruházás pénzügyi körülményei, túl drága lenne a megvalósítás. A következő években nem is tervezik a próbálkozást, míg nem történnek újabb technológiai előrelépések, de hagyományos platformot se építenek.

A döntéssel nem értett egyet az Ormen Lange mező egyik társtulajdonosa, a norvég állami tulajdonban levő Petoro vállalt. Szerintük már eddig is több milliárd norvég koronába került a beruházás előkészítése. A Shell azonban biztosan halasztja a projektet, egyrészt, mert övé a mező működtetési joga, másrészt a társtulajdonosok közül csak a Petoro tiltakozott.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.